A vádbeszéd szerint azonban nemcsak ezért egyedülálló az ügy, hanem azért is, mert Kulcsár Attila az egyik legnagyobb magyar bank, a K and H brókercégénél éveken át folytathatta bűnös tevékenységét, a sikkasztássorozat elkövetési értéke pedig 23 milliárd forint, ami több milliárddal meghaladja a teljes magyar ügyészi szervezet éves költségvetését a vádbeli időszakban.

Az ügyész a vádbeli cselekményekkel okozott kárt 8,3 milliárd forintban állapította meg, és azt is az ügy sajátosságaként emelte ki, hogy a bűncselekményekből származó hasznot az elkövetők nem közvetlenül saját céljaikra, hanem gazdasági tevékenységekre, cégek, szállodák vásárolására fordították. Az ügyész kiemelte, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása mellett számos más bizonyíték is - szakértők, tanúk - alátámasztja a vádat, "tévképzet", hogy ebben az ügyben Kulcsár Attila vezette az ügyészséget, és ha az ő szavahihetősége megkérdőjeleződik, akkor összeomlik a vád.

A vádbeszéd szerint a K and H brókercégénél már Kulcsár Attila belépése előtt is "kaotikus", "korrupt" viszonyok uralkodtak. Tehát Kulcsár Attila tevékenységéhez már adott volt a módszer, csak a technikai lebonyolításhoz kellett segítség. Ebben a körben az ügyészség elvetette Kulcsár Attilának azt a védekezését, hogy ő csak a másodrendű vádlottnak, Kerék Csabának, a Britton cégcsoport volt magyarországi képviselőjének biztatására, ötletei alapján kezdte el forgatni a brókercég ügyfeleinek pénzét.

A vádbeszéd szerint Kulcsár Attila felhasználta a megtévesztett ügyfeleket, akik olvasatlanul írták alá a megbízásokat, mert őket kizárólag csak a pénz, a magas hozam érdekelte. Továbbá Kulcsár Attila jogosulatlan pénzügyi manővereihez szándékosan segítséget nyújtott két ügyfele, Kerék Csaba és Schönthal Henrik, valamint Kulcsár Attila a bűncselekményekhez felhasználta a bank úgynevezett technikai számláját is.

Az ügyész szerint Kulcsár Attila pénzügyi manőverei során "ördögi kör" alakult ki, hiszen annak érdekében, hogy ügyfelei ne vegyék ki pénzüket, az elsőrendű vádlottnak olyankor is nagy hozamot kellett produkálnia, amikor tőzsdei recesszió volt, ehhez pedig újabb és újabb ügyfeleket, pénzeszközöket kellett bevonnia a törvénytelen ügyletekbe.

A vádhatóság szerint az ügyfeleket a botrány kirobbanásakor "hidegzuhanyként" érte, hogy valójában a Kulcsár által ígért pénz töredéke sincs a számlájukon. A bűncselekmény-sorozathoz bankon belüli segítségre is szüksége volt Kulcsárnak, ezt Rejtő E. Tibor vezérigazgató biztosította. Az ügyész tanúvallomásokat idézett, amelyek szerint a K and H-nál Kulcsárt "Rejtő kutyájaként", avagy "Rejtő jobbkezeként" emlegették. Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolata az ügyész szerint "szorosabb volt annál, mint amit ők elismertek". A bankvezér látványos támogatásának köszönhetően Kulcsár Attila törvénysértő tevékenységét a banknál senki nem merte megkérdőjelezni. Rejtő E. Tibor jellemzésére az ügyész megemlítette azt is: elgondolkodtató, hogy az ország második legnagyobb bankjának vezetője szír pénzváltónál váltotta a pénzt.

A bűncselekmény-sorozat másik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy az ügyész szerint Kulcsár Attila adminisztrációját függetlenítette a brókercégtől, elérte, hogy ügyfelei számlájáról ne készüljön kimutatás, illetve hogy azokat ne postai úton, hanem csak rajta keresztül továbbítsák. Az ügyész e vádpont alapján Kulcsár Attilát tettesként vádolja sikkasztással, bűnsegédként pedig Rejtő E. Tibort, Kerék Csabát és Schönthal Henriket. A vádbeszéd szerint El Abed Hassan ötödrendű vádlott 8-10 százalékos jutalékért rendszeresen váltott, illetve kölcsönzött pénzt Kulcsár Attilának. Az ügyész a további vádlottak közül Kerék Csabát és Mészáros Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank akkori igazgatósági tagját különösen nagy értékű pénzmosással vádolta meg társtettesekként. 

Az ügyben szintén vádlott Forró Tamás újságíró esetében az ügyész azt indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt. Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolta meg az ügyész; utóbbit - Dunai Györggyel, a Betonút Rt. volt vezérigazgatójával együtt - társtettesként. A vádbeszéd hétfőn folytatódik.

A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen. Az ügy 23. vádlottja a 2005-ben az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik. A vádlottak között van még Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró is. A büntetőper két éve kezdődött el.

A jövő héten várhatóan minden nap tárgyal az FB, így befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is. Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket.