Remek magyar szereplés egy nemzetközi diákfelmérésen

A magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek az 59 ország 425 ezer tanulójának részvételével rendezett tavalyi vizsgálaton. Különösen jól szerepeltek a 8. osztályosok, akik korosztályuk élvonalában vannak, 4. évfolyamon pedig a természettudományos feladatokat oldották meg kiemelkedően a magyar diákok - közölték a tárca illetékesei. Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a 4.osztályos diákok eredménye javult a természettudományos területen, az első, 1995-ös felméréshez képest. A nyolcadik évfolyamon a matematikai feladatok megoldásánál csak öt ország ért el jobb eredményt, Tajvan, a Koreai Köztársaság, Szingapúr, Hongkong és Japán. A legrosszabbul a matematika-feladatok mentek negyedikben, de itt is az európai élvonalban vannak a magyar diákok, jobb eredményt 13 ország ért el nálunk. A magyar diákok az ausztrál, az olasz, az osztrák és a svéd diákokkal teljesítettek hasonló szinten.

A diákoknak matematikából algebrai és geometriai feladatokat egyaránt meg kellett oldaniuk, míg a természettudományos feladatok között negyedikben az élő- és fizikai világra, a földtudományra vonatkozók szerepeltek, nyolcadikban pedig biológiai, kémiai és fizikai kérdések is voltak. Negyedikben különösen az élő világgal összefüggő kérdések mentek jól, nyolcadikban pedig a fizikával kapcsolatos feladatok sikerültek kiemelkedően.

Brassói Sándor, az oktatási tárca közoktatási főosztályvezető-helyettese elmondta: a negyedik évfolyamon a természettudományos eredmények kimagasló javulása többek között az iskolákban folyó nem szakrendszerű oktatásnak is köszönhető. Kiderült az is, hogy nem azon múlik a jó eredmény, hogy külön, vagy integráltan oktatják a természettudományos ismereteket, mindkét módszer jól működik. Az oktatási tárca most megvárja, hogy az Országos Köznevelési Tanács mit javasol e kérdésben.

Balázs Ildikó az Oktatási Hivatal osztályvezetője a TIMSS-felmérést összehasonlítva a PISA-vizsgálattal elmondta, hogy utóbbinál, másik korosztályt, a 15 éveseket mérik. Hozzátette: a TIMSS-vizsgálatban a nyolcadikosok jó eredményei fakadhatnak abból is, hogy a mérés tavasszal zajlik, a felvételik után, amikor a tanulók még jól felkészültek. A TIMSS tantárgy-alapú mérés, a feladatok jobban hasonlítottak ahhoz, amivel a diákok a tanórákon találkoztak, míg a PISA a tudás alkalmazásának képességét veszi górcső alá.

A TIMSS-felmérésben - amelyet négyévenként tartanak - Magyarországon 4. osztályban 5221-en, 8. évfolyamon 5315-en vettek részt, mindkét évfolyamon 14 különböző tesztfüzetet töltöttek ki a diákok. Negyedik osztályban összesen 350, 8. osztályban 430 kérdésre kellett választ adniuk a diákoknak. A feladatok megoldására negyedikben kétszer 36 perc, nyolcadikban kétszer 45 perc állt rendelkezésre.

A vizsgálat más felmérésekhez hasonlóan megállapította ismét, hogy  Magyarországon a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere erősebben befolyásolja a magyar diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban. A magyar diákok eredménye érzékenyebben reagál minden olyan tényezőre, mint például, hogy van otthon számítógép, internet-hozzáférés. A diákok képességei között viszonylag korán kialakuló különbségek odavezetnek, hogy Magyarországon a hátrányosabb helyzetű tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények tanulói hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint sok más országban.

Legutóbb a 2006-ban végzett, 2007 novemberében publikált PIRLS felmérésen értek el hasonlóan jó eredményt a magyar diákok: a nemzetközi szövegértési felmérésen a 9-10 évesek akkor másodszor szerepeltek biztatóan, 40 ország "versenyében" a 9. helyet szerezték meg. Mindeközben a 15 éves koroszály folyamatosan kiábrándítóan szerepel a nemzetközi PISA-képességvizsgálatokon. Balázsi Ildikó tavaly a hvg.hu-nak elmondta, a két felmérési rendszer kiegészíti egymást, így nem tanácsos őket szembeállítani egymással.