A magyar tizenöt éves diákok 504 pontos eredményükkel az országok rangsorában 57 ország között a 19-23. helyen végeztek PISA 2006 felmérés természettudományos vizsgálatában. Eredményük ezzel nagyjából az OECD-országok (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) átlagával azonos, s egy súlycsoportban szerepelnek Svédországgal, Lengyelországgal, Dániával és Franciaországgal. A természettudományos teszten a legjobb eredményt Finnország diákjai érték el, őket Hongkong, Kanada, Tajvan, Észtország, Japán, Új-Zéland, Ausztrália és Hollandia középiskolásai követik. Az OECD és az oktatási tárca kedden délelőtt hozta nyilvánosságra adatait, a részletes jelentést innen tölthetik le.

Oktatási rendszerünk nem látja el feladatát

A tanulás kultúrájának alapvető megváltoztatására van itthon szükség - nyilatkozta lapunknak Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának tagja még a nemzetközi felmérés 2006-os eredményeinek nyilvánosságra kerülése előtt, de már az eredmény ismeretében. A szakember szerint oktatási rendszerünk nem tesz eleget feladatának; annyi tudást szerzünk, amennyi odahaza ránk ragad. Az interjúhoz kattintson!

A PISA-felmérés egyszerre vizsgálja a szövegértési, matematikai és természettudomyános készségeket, ezek közül az egyiket mindig kiemelten kezeli. A korábbi két (2000-ben és 2003-ban készített) PISA-felmérés kiemelt témáját adó szövegértési és matematikai feladatokat rendre gyengébben oldották meg a magyar középiskolások, mint a természettudományos tesztet, így a 2006-ban készített, most publikált vizsgálat előtt végeredményben jobbnak tűntek a kilátások. A történethez hozzátartozik azonban, hogy a felmérésben résztvevő "vetélytárs" országok száma 2000-hez képest emelkedett: akkor még 43 államból álló, ma már 57 országból álló mezőnyben indultunk.

Bár a természettudományos feladatokra jutott a legtöbb tesztidő, a PISA 2006 a szövegértési és matematikai tudást is vizsgálta. S bár a felmérés készítői óvnak attól, hogy valamifajta agárversenynek, országok közötti vetélkedőnek tekintsük a kutatást, a közzétett táblázat alapján mégiscsak az derül ki, hogy összesítve a teszteket huszonkét ország diákjai állnak magasabb képességszinten, mint a magyarok. (Aki a részletekre kíváncsi, a jelentés 33. oldalától indulva megtalálja.) Matematikából pedig képességszintünk alapján pedig ennél is gyengébb az eredményünk: OECD-átlag alatti.

A magyar szereplés viszonylagos sikertelenségét jelentősen árnyalja az a függvénytábla, amelyen a természettudományos teszteredményeket az egyes államok GDP-jének függvényében vizsgálhatjuk, ennek alapján legalábbis Magyarország "átviszi a lécet". Ugyanígy jók az eredményeink, ha az egy diákra fordított intézményi források és pontszámaink kapcsolatát vizsgáljuk. (Másfelől persze sovány vígasz, ha csak önmagunkhoz képest vagyunk kiemelkedőek.)

Nem véletlen, hogy a PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment - nemzetközi tanulói tudásszintmérő program) gyorsan viszonyítási ponttá vált a fejlett ipari országok számára. Annyira, hogy bár az OECD kezdeményezésére indult, nem csak a tagállamai vesznek részt benne. Az OECD arra kíváncsi, mennyire felelnek meg a különféle államok oktatási rendszerei által képzett tanulók a mindennapi élet s a modern munkaerőpiac kihívásainak. Nem arra koncentrál tehát, hogy az adott ország tantervében mi szerepel, a teszt nem is ezt kéri számon. 

A 2000-es első felmérést három évente követi újabb. Magyarországon kétszáz oktatási intézményből nagyjából ötezer 15 éves diák vett benne részt. Az iskolákat - hasonlóan a PIRLS-teszt gyakorlatához - a nemzetközi központ választja ki véletlenszerűen, de reprezentatív módon. Előre kizárhatják a felmérésből a speciális nevelést igénylő tanulókat, illetve iskoláikat, de az ennek alapján a vizsgálatból kihagyott diákok száma nem haladhatja meg az vizsgált összlétszám 5 százalékát.

"A PISA-tesztek a három vizsgált témaköréből 2006-ban a természettudományos műveltséget kezelték kiemelten. A szövegértés és a matematika ettől függetlenül jelen volt a vizsgálatban, csak kevésbé hangsúlyosan" - vázolja lapunknak a kutatás körülményeit Balázsi Ildikó, a Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály vezetője. A több ország szakemberei által kiválasztott feladatokból összeállított tesztfüzet kitöltési ideje 120 perc, közben kisebb szüneteket tarthatnak a diákok.

A magyar tizenöt éves kamaszok eredményei sem 2000-ben, sem 2003-ban nem bűvöltek el bennünket. Az első, főleg szövegértésre koncentráló teszten a nemzetközi átlagnál gyengébb eredmények születtek. A 4-es és 5-ös képességszintet olvasásból csak a magyar fiatalok 23 százaléka teljesítette, a diákoknak gyakorlatilag a fele (48 százaléka) pedig 2-es vagy 1-es szinten teljesített. A nemzetközi rangsorban így szövegértésben ugyanúgy, ahogyan matematikából, a résztvevő országok középső harmadának második feléhez, a természettudományos tesztek megoldásában pedig a középső harmadának első feléhez tartoztunk.

A 2003-as PISA-teszten már 41 ország 250 ezer diákja vett részt, közülük 30 volt OECD-tagország. A magyarok 47,2 százaléka 2-es szinten vagy alatta teljesített az olvasási-szövegértési tesztekben, ezzel 24-28. helyen végeztünk az országok rangsorában. A természettudományos teszten ugyancsak nem brillíroztunk, a 14-19. helyet csíptük el, a matematika-teszteken pedig ennél is gyöngébben szerepeltünk, 22-27. helyezettek lettünk.

Hogyan lehetséges, hogy a különféle korosztályos felméréseken, pl. a szövegértést a tízévesek körében vizsgáló PIRLS-en jól szereplő magyar diákok tizenöt éves korukban már csak közepes vagy annál gyengébb eredményt érnek el?

Kompetenciaalapú érettségi

Az érettségi rendszer reformja a PISÁ-tól függetlenül zajlott, de középszinten mégis igyekszik minél inkább kompetenciaalapú lenni - mondja lapunknak Lukács Judit, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa, amikor azt firtatjuk, idomult-e valamiképpen a hazai vizsgarendszer a PISA-féle követelményekhez. "A Nemzeti Alaptanterv újabb változásai kompetencia-alapúan határozzák meg a tantárgyi követelményeket, de a pontos tartalmi követelményrendszert már a kerettantervekre bízzák; s mivel a változások akkor érnek valamit, ha kimeneti téren is történik módosulás, a vizsgatartalom is változott. A kétszintűnek nevezett érettségi rendszer középszintű vizsgája próbál leginkább kompetenciaalapú lenni, az emelt szintű vizsga inkább a szakma irányultságú továbbtanulásra készíti fel a diákot, így ott az elméleti mélységek is komolyabbak - ecseteli Lukács Judit.   De a matematika-tételeket alapul véve: a PISA feladataihoz hasonlóan itt is a szöveget kell elsősorban megérteni, majd matematizálni, vagyis matematikai modellt alkotni rá. Időnként a józan ész elég a megoldásához, ami a középszinten érettségizett tanulóknak elég, még akkor is, ha világos: a matematikának nagyon erős transzferhatása van, a "matekos godolkodást" az élet sok területén alkalmazni lehet. Biztató, hogy a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségin megjelentek a szövegértési feladatok. Bár a magyartanárok egy része úgy érzi, a szövegértési képzést alacsonyabb iskolai fokozaton el kell intézni, valójában a szövegértés folyamatos gyakorlást-fejlesztést igényel, akár a középiskolában is. Mindenesetre - mondja Lukács Judit - a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi, bár nem egyforma mértékben, de minden tárgyban megjelentet olyan kulcskompetenciákat, mint a szövegértés, a modellalkotás, a forrásfeldolgozás, a grafikonok olvasása. Mindenképpen különbség a PISA-felméréshez képest, hogy míg az csak három területet mér, az érettségi ennél többet.

"Ami szokatlanná teszi a PISA szövegeit a tanulók számára, az nem maga a művelet, vagy a felmérés szövegei, hanem a viszonylag szokatlan feladatmegoldási helyzet: nemcsak szépirodalmi, elbeszélő jellegű szövegeken, hanem tudományos ismeretterjesztő cikkeken, vagy különféle megrendelésekkel kapcsolatban is meg kel mutatniuk képességeiket. Ehhez nincsenek szerintem hozzászokva" - világít rá a nem túl hízelgő eredmény feltehető okaira Felvégi Emese oktatáskutató. "A fizikai vagy földrajz témájú szövegek keretében nem vizsgálják a szöveg felépítését, tartalmi elemeinek viszonyát, szókincsét, ezért szokatlan számukra, hogy nem csupán szépirodalmi írásokkal kapcsolatban kapnak szövegértési feladatokat" - magyarázza a szakember. Hozzá hasonlóan nyilatkozik Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője is.

A nemzetközi szakirodalom és számos ország tanítási gyakorlata a különféle olvasási és szövegfeldolgozási technikák általános fejlesztését támogatja - emlékeztet Felvégi Emese, példaként említve, hogy a matematika és a biológia szaktanár is fejleszti a diáknak az adott tárgyhoz szükséges szókincsét, olvasási stratégiáit, szövegértési és fogalmazási képességét. Végeredményben a szövegértés és fogalmazás-tanítás irányába kellene nyitnia a tanárképzésnek és a gyakorlatnak is - teszi hozzá.

De a PISA-felmérés eredményei nem csupán azért hatottak hidegzuhanyként, mert a rendszerváltás után felnövő generáció a vártnál gyengébben teljesített. (Akárhogyan is, a végeredmény mégiscsak függ az oktatásra fordított központi forrásoktól.) Inkább az döbbenthette meg a laikus közvéleményt, hogy Magyarországon az iskola nem képes kiegyenlíteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szegény és képzetlen családból érkező diákokból ritkán lesznek okos és képzett felnőttek. Az iskola jó esetben is csak azon a szinten tartja, amilyen színvonalon átvette őket.

Poroszos oktatási rendszerben felnőtt emberként azt kérdezhetnénk: milyen büntetés jár ilyen bizonyítványért? "A PISA csupán mér, az OECD természetesen nem kér számon, nem támaszt velünk szemben követelményeket. Az önmagával szembeni elvárásokat minden országnak magának kell megfogalmaznia" - adja meg a választ Balázsi Ildikó, hozzátéve: mivel a PISA-ra jóformán mindenki odafigyel, mi sem legyinthetünk rá, különösen akkor, ha látjuk, hogy EU-s stratégiák születnek ennek mentén.