© sxc.hu

Amit nem sikerült maradéktalanul elérni a politikában - szigorítani az összeférhetetlenségi szabályokon -, megpróbálja bevasalni a kormány a civileken. Ilyen olvasata is lehet annak a törvénymódosítási javaslatnak, amelyet a nyári szabadságra távozó parlament utolsó munkahetén, múlt szerdán nyújtott be a kormány a Háznak. E szerint a nemzeti civil alapprogram (nca) jövőre esedékes tisztújításakor már nem kaphatnának helyet az nca irányító testületében, a tanácsban, illetve a pénzek odaítéléséről döntő kollégiumokban az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, illetve polgármesterek (az európai parlamenti képviselők kimaradtak a felsorolásból). Kérdés persze, hogy egy ilyen értelmű módosítás átmenne-e azon a parlamenten, amelyik tavaly több nekifutásra sem tudta például kimondani a képviselői és polgármesteri tisztségek - Gyurcsány Ferenc által javasolt (HVG, 2007. november 17.) - összeférhetetlenségét.

Arról nincs kimutatás, a 131 jelenlegi nca-tag közül hányan szorulnának ki a döntéshozó testületekből az új szabályok alapján. Egyelőre úgy fest, a jelenlegi tagok többsége jövőre alapvetően más kizáró ok miatt lesz kénytelen búcsút inteni tagságának: a kormányzati álláspont szerint - amit egyes nca-testületi tagok vitatnak - a döntéshozók mandátuma maximum két ciklusra szól, márpedig a mai nca-tagok közel 60 százaléka egyszer már újrázott.

Az igazán nagy érvágást azonban az jelentheti, hogy az új szabályozás szerint nem pályázhatnának, illetve nem részesülhetnének támogatásban azok a civil szervezetek, amelyek maguk vagy valamely közeli hozzátartozóik révén kapcsolatban állnak, illetve álltak valamelyik, a döntés-előkészítésben vagy a pénzosztásban részt vevő személlyel. Nem csupán az számítana a pénzhez jutást kizáró érdekeltségnek, érintettségnek, ha valaki öt éven belül a pályázó civil szervezet tisztségviselője volt, vagy annak a szervezetében dolgozott, de már az is, ha munkakapcsolatban állt vele.

Alighanem ez a legérzékenyebb pontja a törvénymódosításnak, hiszen elfogadása esetén sok régi motoros szorulhat ki a pénzosztásból. Márpedig súlyos milliárdokról van szó - az nca úgy indult, hogy minden évben annyi költségvetési pénzt oszthat szét, amennyit az adózók az előző évben a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával közvetlenül juttattak a civil szférának. Ez ma 8,4 milliárd forint lenne, de a kormány két éve - 6,8 milliárd forinton - befagyasztotta az nca-kasszát.

Bár hivatalos kimutatások nincsenek, egy 2006-ra vonatkozó becslés szerint két évvel ezelőtt a kiosztott pénzek közel egyharmada - mintegy 2 milliárd forint - olyan szervezeteknél landolt, amelyekben közvetve vagy közvetlenül érdekelt volt valamely nca-tag. Bár az egyharmados arányt és összeget az nca-nál "erősen túlzónak" minősítették, azt a HVG kérdésére is elismerték, valós problémáról van szó. Hozzátették: az nca-nál már tavaly elfogadtak egy ajánlást. E szerint egy-egy kollégiumtól maximum 2 millió forint pályázati pénzt nyerhet el az a szervezet, amelyben közvetve vagy közvetlenül valamelyik döntéshozó is érdekelt. Az összes elnyerhető támogatás plafonját pedig - hiszen a kollégiumokhoz több jogcímen (például szakmai programokra, működési költségekre) is lehet pályázni - 18 millió forintban határozták meg. Az önkorlátozási szándék, úgy tűnik, éreztette a hatását: 2007-ben a közel tízezer nyertes pályázatból már csak 241 volt úgymond érintettség alá tartozó. A belterjes pályázatok összesen 450 millió forintot kasszíroztak; egy-egy pályázat átlagosan 1,86 milliót hozott a kedvezményezettek konyhájára. Ez persze még mindig kellően csábító nagyságrend ahhoz, hogy a "szerzett jogok" megtartásáért érdemes legyen lobbizni a törvényhozóknál.

Pedig a módosítás másik fő célja épp a politika távol tartása a civil pénzektől. A törvény már eddig is kizárta a közalapítványokat, pártokat, szakszervezeteket az nca kegyeiből, s nem kaphattak pénzt a költségvetési törvényből közvetlenül részesülők. Ám voltak, vannak olyan szervezetek is, amelyek a normatív feltételek - például az alapító okiratukban foglaltak - alapján megfelelnek ugyan a kritériumoknak, támogatásuk mégis ellenkezik a törvény eredeti céljaival. A módosítás elfogadása esetén viszont már nem kaphatnának támogatást a gazdasági érdekképviseletek, illetve a pártok által vagy részvételével létrehozott társadalmi szervezetek, alapítványok sem. Kizárnák a pályázati lehetőségből azokat a szervezeteket is, amelyek öt éven belül közös jelöltet állítottak valamelyik párttal akár az országgyűlési, akár a helyhatósági választásokon.

Dobszay János