Július 1-jén egy csapásra 40 ezer fővel nőhet a városlakók száma Magyarországon, ha a köztársasági elnök jóváhagyja az önkormányzati miniszter előterjesztését. A Gyurcsány-adminisztráció a HVG információi szerint a főváros vonzáskörzetében két újabb nagyközségnek, Halászteleknek és Isaszegnek kíván magasabb közigazgatási státust adni. Ugyancsak előléptetés előtt áll információink alapján a kelet-magyarországi Rudabánya, a Duna-Tisza közi Hajós, továbbá négy dunántúli falu, Bodajk, Fertőszentmiklós, Pusztaszabolcs és Zamárdi is. Ha a Gyenesei István által javasolt nyolc nagyközség valóban megkapja a magasabb államigazgatási sarzsit, 307-re emelkedik itthon a városi címet birtokló települések száma. A hazai városok csaknem 60 százaléka a rendszerváltás óta szerezte meg az egyre többek által áhított hangzatos címet.

Az 1999. évi XLI. törvény előírásait követve az idén 23 nagyközség képviselő-testülete kezdeményezte települése várossá nyilvánítását a kormányzatnál. A pályázatokat ezúttal is egy, az önkormányzati tárca által felkért zsűri bírálta el. Az államfőhöz pár hete felterjesztett miniszteri indítványból a bizottság tagjai azonban nem minden esetben ismerhetnek rá saját korábbi javaslatukra. Igaz, az 1999-es törvény nem kötelezi a testület álláspontjának tiszteletben tartására a tárcavezetőt. A jogszabály kellő árnyaltsággal úgy fogalmaz, hogy "a miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek".

A zsűri a 23 pályázó közül az idén végül is öt települést - Csákvár, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Zamárdi - talált érdemesnek az utóbbi időben kétségkívül inflálódó városi címre. A szakértők ezen túl azonban további öt olyan települést is megjelöltek, amelyeknek még elvtelen kompromisszumok nélkül ugyancsak városi rangot lehet adományozni, ha a kormány mindenáron több települést akar előreléptetni a közigazgatási ranglétrán. A zsűri óvatossága a jelek szerint nem volt indokolatlan. A Gyurcsány-adminisztráció a szakértők által első körben javasolt öt település helyett végül is a már felsorolt nyolc helységnek kívánja odaítéltetni az államfővel a magasabb államigazgatási stallumot.

Az önkormányzati miniszter által összeállított listán olyan települések is találhatók, amelyek várossá nyilvánítását a bizottság egyáltalán nem tartotta indokoltnak. A Gúr Nándor MSZP-s képviselő választókörzetébe tartozó, nagy múltú Rudabánya előléptetését a zsűri még a második körben sem javasolta, s ugyanez áll a Fejér megyei Bodajkra is, amely Schmidt Ferenc fideszes honatya választókerületébe tartozik. A szakemberek által a legjobb öt pályázó egyikének talált Csákvárt a kormányzat ugyanakkor ismeretlen megfontolásból nem vette fel az államfő elé terjesztett listára. A 700 millió forintos költségvetésből gazdálkodó, ugyancsak Schmidt képviselő körzetébe tartozó egykori mezőváros pénzügyi pozíciója (tavalyi kalkulációk szerint) egyébként mintegy 15 millió forinttal javult volna a városi cím megszerzése esetén - derült ki a HVG-nek nyilatkozó független polgármester, Giesz János szavaiból.

© Fazekas István

© Fazekas István

© Fazekas István

A városaspiránsok idei versenyfutásának legnagyobb vesztese azonban a Pest megyei Zsámbék lett. Pedig a középkorban kétszer is mezővárosi rangot kapott település, ahol jelenleg három középiskola működik, az összes ez évi pályázó közül a leginkább rászolgált a közigazgatási előléptetésre - állítja több szakértő. Az átminősítés egy jogtechnikai malőr miatt mégis elmarad. A zsámbéki pályázattal állítólag az volt a gond, hogy csak a település képviselő-testülete s a helyi cigány önkormányzat kérte (illetve támogatta) határozati formában a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezéssel ugyancsak egyetértő német kisebbség viszont először formálisan nem hozott ilyen határozatot - mondta Lovas Lajos Fidesz-KDNP-s polgármester. Mire a kisebbségi önkormányzat az állítólagos mulasztást pótolta, a pályázati határidő letelt, ezért a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal már nem is terjesztette fel az önkormányzati tárcához a várossá nyilvánítási kérelmet. A Zsámbéknak felrótt mulasztást a polgármester különben ma is vitatja, mondván: a törvény nem rögzíti, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak okvetlenül határozatot kell hozniuk az ilyen ügyekben.

A hagyományosan zárt ajtók mögött zajló várossá nyilvánítási eljárás kapcsán furcsa ellentmondás alakult ki tehát az idén. Míg a kormányzat minden különösebb következmény nélkül figyelmen kívül hagyta a demokratikus kontrollt betölteni hivatott zsűri formalizált eljárásban hozott több javaslatát, addig egyes önkormányzatokat apró jogi malőrök miatt is diszkvalifikáltak. Zsámbék mellett a Szabolcs megyei Vaja például ugyancsak procedurális okokból esett ki az idei versengésből.

Három éve ilyentájt két olyan nagyközség is tiltakozást jelentett be a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, amely annak idején ugyancsak megcélozta a városi jogállást. Kistarcsa és Kemecse vezetői azt kifogásolták, hogy az akkori Belügyminisztérium több, náluk gyengébb urbanisztikai mutatóval rendelkező településnek is meg kívánja adni a magasabb közigazgatási státust, miközben őket valamilyen megfontolásból "kifelejtették" a kormányzati előterjesztésből. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2005 nyarán többhetes huzavonát követően végül csak úgy volt hajlandó aláírni a BM javaslatát, hogy a tárca a két protestáló nagyközséget is felvette a várossá nyilvánítani javasolt települések közé, amelyek száma így 13-ról 15-re emelkedett. A Sándor-palotába az idén információink szerint nem futottak be hasonló észrevételek.

A nyolc városjelölt közül különben három MSZP-s (Isaszeg, Rudabánya, Pusztaszabolcs), három fideszes (Bodajk, Fertőszentmiklós, Zamárdi), egy-egy pedig SZDSZ-es, illetve KDNP-s honatya (Halásztelek, Hajós) választókerületében található.