Az ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a lakosság három, nagyjából azonos méretű csoportra osztható. Minden harmadik ember érzi úgy, hogy a szerencsések közé tartozik, a második csoport (36 százalék) nem érzi magát szerencsésnek, míg minden harmadik válaszadó (33 százalék) nem sorolja magát egyik csoporthoz sem. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest - állapítja meg a felmérés.

A szerencse és a szerencsén alapuló játékok kapcsolata is érdekes tapasztalatokkal szolgál. A magyarok egyharmada soha nem próbált ki még semmilyen szerencsejátékot, köztük felülreprezentáltak a nők (38 százalék) és a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők (44 százalék). A szerencsejátékok iránt fogékonyabbak a férfiak (72), a diplomások (79), a fiatal középkorúak 73) és a budapestiek (78 százalék). Ugyanakkor a diplomások megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már.

Érdekes megállapítás, hogy akik valaha játszottak szerencsejátékot, azoknak közel kétharmada nyert is - derül ki a kutatásból. A játékosok 4 százaléka élete során 100 ezernél nagyobb összeghez jutott valamilyen szerencsejátékon. A többségében alacsony összegű nyeremények ellenére a válaszadók közül minden ötödik úgy gondolja, hogy a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra.

A szerencsejáték-függőség komoly probléma: ezzel az állítással 10 emberből 8 egyetért. A válaszadók 58 százaléka szerint az államnak szigorúbban kellene ellenőriznie a szerencsejátékokat, míg 17 százalékuk ellenzi ezt. Az emberek háromnegyede tisztában van azzal, hogy a szerencsejátékokból befolyó adó fontos költségvetési tétele az államnak.

Magyarországon tavaly közel 246 milliárd forint volt a különféle szerencsejátékok forgalma. E piac felét a Szerencsejáték Zrt. fedi le, amely 144 milliárdos bevételével az 54. legnagyobb hazai vállalkozás. Az egy lakosra eső szerencsejáték-árbevétel 2004-ben 44 euró volt Magyarországon, míg a sorban utána következő Csehországban és Horvátországban 21 euró körüli.

A jogalkotóknak az online szerencsejáték és az úgynevezett baráti pókerjátszmák komoly fejtörést okoznak, különböző okok miatt. Ami az online játékokat, köztük a pókert illeti, az internet által egy olyan szolgáltatás vesztette el röghöz kötöttségét, amely azelőtt teljes mértékben az adott ország állami felügyelete alá tartozott.

Civil társaságok egyre gyakrabban rendeznek pókerpartikat tágabban vett ismerősi körüknek. Ezek egy joghézagot kihasználva legtöbbször sportegyesületekként működnek és a tétek után nem fizetnek adót. Ilyen módon hétvégenként nagyjából 10-15 ezer ember sérti meg a törvényt, miközben akár félmilliárd forintot is megforgat - olvasható a Tárki közleményében.