Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
A Fidesz médiatörvényeként jellemzik baloldali politikusok a médiatörvény napokban nyilvánosságra került harmadik tervezetét; úgy tűnik a kidolgozásban részt vevő MSZP-s szakértők és a párt felső vezetése nem ért mindenben egyet - írta a Népszabadság szombaton.
A közszolgálati médiumok formális államosítása és a politikai kézi vezérlésükre alkalmat adó szabályok változatlanul kerültek át az új médiatörvény immár harmadik tervezetébe is. A koncepció a mindenkori kormányzó pártok kezébe adna példátlan hatalmat a közszolgálati médiumok irányítása, befolyásolása, átszervezése, megszüntetése felett - állítja a lap. Egy neve elhallgatását kérő MSZP-s vezető politikus a lapnak azt mondta: jól meg kell gondolni, hogy ebből a koncepcióból mit engedhetnek törvénybe iktatni. Az informátor szerint általában véve is aggályos ekkora hatalmat adni a kormány kezébe a közmédiumok felett. Hozzátette: a közmédia egyensúlyának megőrzése alapvető alkotmányos cél. A médiatörvény legújabb tervezete alapján törvényes keretek között rúghatnák fel ezt az egyensúlyt azok, akik vissza akarnak élni hatalmukkal - vélekedett. Mint a Népszabadság írta, MSZP-közeli forrásaik nem nyilvánították lezártnak a törvény kidolgozásának folyamatát. A mostani munkaanyagról még véleményt alkot a párt frakciója és elnöksége is.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.