Strasbourg: a rasszizmus ellen nem elég hatékony a magyar védelem

"A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, (és) ezek a követelmények annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte soha nem alkalmazzák (a jogszabályokat)" - írta terjedelmes országjelentésében a 2002-ben létrehozott, független szakértőkből álló testület, amely már öt évvel ezelőtt is készített jelentést Magyarországról. A dokumentum összeállítói hangsúlyozták, hogy az a 2008. június 20-i helyzetet mutatja be, későbbi tapasztalatokat nem vesz figyelembe.

Az ECRI megállapította, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest számos előrelépés történt: elfogadták az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, olyan hatóságot hoztak létre, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a panaszok orvoslására, 2007 júniusában pedig országgyűlési határozatot fogadtak el a Roma Integráció Évtizede program stratégiai tervéről. 

A strasbourgi szakértők azonban felhívták a figyelmet arra: a roma kisebbség hátrányai olyan természetűek, hogy hosszú távú, intenzív erőfeszítésekre lesz szükség a helyzet megváltoztatásához. Összegzésük szerint a romákat aránytalanul nagy munkanélküliség sújtja, az álláskeresésben hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük, az oktatás és a lakhatás területén pedig a központi hatóságok erőfeszítéseinek sikerét sok esetben meggátolja az a mód, ahogyan a helyi hatóságok az intézkedéseket a gyakorlatba átültetik.

A legutóbbi jelentés óta különösen nyugtalanító fejlemény Magyarországon - állapította meg az ECRI -, hogy jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus. "A sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre elterjedtebb és virulensebb. Különösen az egyik radikális jobboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggályokat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nemcsak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt, de amiatt is, hogy olyan félkatonai stílusú egyenruhát és jelvényeket viselnek tagjai, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte a hatalmat a második világháború idején, és amelynek az uralma alatt több tízezer zsidót és romát gyilkoltak meg" - olvasható az ECRI-jelentésben.

A fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes európai bizottság értékelése szerint a véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme lehetetlenné teszi a hatóságok számára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek életbe a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. A testület "határozottan ajánlja", hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül azt, mennyire érvényesülnek a Magyarországon hatályos, rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok. Azt is javasolja az ECRI, hogy a magyar illetékesek állítsanak fel országos, független követőrendszert, amellyel figyelemmel kísérhető és biztosítható, hogy az iskolafenntartók eleget tegyenek a központilag meghozott előírásoknak.