Radics Peti korábban bejelentette, hogy a Cinema City politikai okokra hivatkozva úgy döntött, mégsem rendeznek a youtuberrel közös rendezvénysorozatot. A mozihálózat most az okokat is elárulta.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: “Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
Bízik abban, hogy egyhangúlag támogatják majd.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
A kritika, a humor és az érzelmek szemüvegén keresztül láttatja az eseményeket az egyik legismertebb politikai karikaturista, a francia Plantu, aki a Francia Intézetben a karikatúráiból készült kiállításának megnyitóján járt nemrég Budapesten.
Nem mindegy, hogy az állam korlátozza a vélemény szabadságát, vagy egy zártkörű klub. Petry Zsoltot egy magáncég küldte el, a Gulácsi mellett kiállók a pártállam áldozatai.
A német kancellár úgy látja, a véleményszabadság alapvető fontosságú jog.
Szándékosan korlátozta a Facebook Varga Judit közösségi oldalát az igazságügyi miniszter sugalmazása szerint, a techcég szóvivője viszont lapunknak cáfolta, hogy beavatkoztak volna. De vajon tényleg Zuckerbergék ármánykodásáról van szó, vagy netán arról, hogy a Fidesz – Donald Trump esetéből is okulva – egy Facebook-törvénnyel a háta mögött akar nekivágni a 2022-es választásnak?
Flashmobon emlékeztek a lap egykori újságírói és olvasói a Népszabadság 2016-os bezárására.
Az indexesek mellett tüntető katolikus pap, a színművészeti egyetem kormányzati lenyúlása ellen lemondásukkal tiltakozó tanárok – ritkán tapasztalt morális kiállások színesítették az elmúlt hetek belpolitikáját. A jóval általánosabb becsicskulást ugyanakkor a nemzedékeken átívelő tapasztalatok és az Orbán-kormány megalkuvókat jutalmazó politikája is segíti.
A levél aláírói közül többeket támadtak már valamilyen korábbi véleménynyilvánításuk miatt.
A műsorban Hasan Minhaj humorista Szaúd-Arábiát kritizálta, Rijád kérésére a Netflix hozzáférhetetlenné tette az országban.
Tízéves mélyponton a véleménynyilvánítás és az információ szabadsága világszerte, derül ki egy friss kutatásból, amit a Politico idéz.
"A hamisító hírforrások, a New York Times, az NBC News, az ABC, a CBS, CNN nem az én ellenségeim, hanem az amerikai nemzet ellenségei" - írta minapi Twitter üzenetében Donald Trump amerikai elnök. A BBC emlékeztet arra, hogy legutóbb a politikusok közül Sztálin szovjet és Mao kínai vezető használt hasonló kifejezéseket.
37 panasz érkezett az osztrák újságíró tavalyi publicisztikájára.
A bíróság felülvizsgálati eljárásban elutasította a Jobbik keresetét, amelyben a párt azt kifogásolta, hogy Arató Gergely szerint "a politikai ellenfeleit a Dunába és gázkamrába akarja küldeni".
Kifakadt a KDNP és ifjúsági szervezete, az IKSZ amiatt, hogy büntetőeljárás indult Valencia érseke ellen. Közös közleményben jelzik, hogy elegük van a radikális feministákból és a meleg szervezetekből, mert szerintük „korlátozni akarják a véleményszabadságot, a szólásszabadságot és gyűlöletet szítanak”. És elővették újra a Pride-ot is.
Nem tudni mivel, de nagyon megsérthette a török elnököt a világklasszis focista Twitter-üzeneteivel, mert az ügyészséget nem győzték meg az érvei. 1 és 4 év közötti szabadságvesztést kértek Sükürre, aki korábban maga is a hatalmon lévő párt képviselője volt.
A 35 éves Vagyim Tyumentcev videóblogban kritizálta városa vezetését és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást. Tüntetésre buzdította Tomszk népét, és mindez elég volt ahhoz, hogy uszításért öt évre lecsukják.
Balázs Árpád fideszes polgármester tavaly elbukta a választást az ellenzékkel szemben, azóta a korábbi önkormányzat ügyeit boncolgatják a közösségi oldalakon is. Egy bejegyzés szerint gyanúsan áron alul kelt egy városi ingatlan Balázs idején, az egykori polgármester a gyanúsítgatások miatt feljelentette a posztolót és a bejegyzés megosztóit is.
