Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt mondta: Jóri András adatvédelmi biztossal szoros együttműködésben keresik "a megfelelő megoldást", ugyanis a kisebbségi civil szervezetek és önkormányzatok is úgy vélik, abban az esetben lehet kisebbségi kérdésekről beszélni, problémákat kezelni, ha megközelítőleg pontos számadatokkal rendelkeznek.
Az ombudsman az MTI-nek korábban arról beszélt, a 2011-es népszámlálásról szóló törvénytervezetből - amelyet véleményezésre küldtek el a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának - kiderült, az adatgyűjtésben nem szerepel a kisebbségi tétel. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényjavaslat szerint nem tervezik a kisebbségi adatgyűjtést, és ez megfogalmazása szerint azt sugallja, Magyarországon nincsenek kisebbségek.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa ma azt mondta: egyébként a jelenlegi jogszabályokat jónak tartják, amely szerint csak anonim módon, önkéntes bevallással lehet a 10 évente kötelezően megtartandó népszámláláson etnikai adatokat gyűjteni. De a kisebbségi tételt be kell emelni a törvénytervezetbe. Ez sok visszásságra ad okot, ugyanis sokan még ma sem merik vállalni kisebbségi identitásukat.
Példaként említette, hogy az 1990. évi népszámlálás kimutatása szerint 142 ezer ember vallotta magát cigány nemzetiségűnek, míg a Központi Statisztikai Hivatal 1993-as felmérése szerint a környezet által egyértelműen cigánynak tekintett népesség lélekszáma mintegy 400 ezer főre tehető. Ugyanakkor további 90 ezer ember esetén nem zárható ki, de nem is állítható egyértelműen a cigány etnikumhoz tartozás. Az akkori szociológiai felmérések viszont már 550-600 ezerre becsülték az ország cigány népességét.
A 2001-es népszámláláskor mindössze 190 ezer vallotta magát a cigány közösséghez tartozónak, míg más felmérések, kutatási adatok szerint a számuk megközelítette a 700 ezret, ugyanakkor - hivatalosnak nem tekinthető forrásból - már egymilliós közösségről is hallani - tette hozzá Kállai Ernő. Kisebb arányban, de ugyanezek a számadati eltérések a többi 12 kisebbségre is vonatkoznak.
A kisebbségi biztos szerint rendkívül fontos: a népszámláláskor viszonylag pontos képet kapjunk arról, hogy az ország egy adott területén milyen nagyságrendben élnek a kisebbségek, ugyanis így könnyebb felmérni a problémákat, majd megoldási javaslatokat találni a gettósodásra, a nemzetiségi oktatásra, vagy arra, hogy milyen nemzetiségűnek tekinthető egy-egy terület, vagy település.
Kállai közölte: az adatvédelmi biztos és hivatalának munkatársaival már zajlik az egyeztetés, és az eddigi kiváló együttműködés folytatásaként hamarosan közös vizsgálatot indítanak a nemzetiségi oktatás kérdésében is. A jövő nemzedék országgyűlési biztosával már elindult a kulturális javak és intézmények védelmére vonatkozó közös vizsgálatuk.
