A döntés egyedülálló módon, elsőként az EJEB gyakorlatában, egy információszabadság-ügyben alkalmazta az egyezmény 10. cikkelyét, mivel az ügyben közérdekű információk visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként - áll a TASZ közleményében.

Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor Hende Csaba országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát - melynek célja a büntető törvénykönyv megváltoztatása volt - a TASZ meg kívánta ismerni, de ezt az Alkotmánybíróság nem tette lehetővé. A TASZ pert indított, mert álláspontja szerint a képviselő indítványa közérdekű adatnak számít. A pert Magyarországon a szervezet jogerősen elvesztette, ezután fordult a strasbourgi bírósághoz.

Az EJEB mostani döntésében kimondta, hogy a büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata – kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi – kétséget kizáróan közügynek minősül. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve "végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet".

Az EJEB megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság "információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében". A bíróság szerint ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, mert az olyan akadályokat állítana a társadalmi kérdésekben állást foglalni kívánó újságírók és civil szervezetek elé, amely meggátolná őket abban, hogy megalapozott véleményt formálhassanak. A bíróság szerint az információ hiányában ellehetetlenült a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége.

A határozatban a strasbourgi bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A TASZ a bíróság döntését mind az információszabadság, mind a közszereplők személyes adatai, mind az EJEB jogértelmezése szempontjából történelmi jelentőségűnek tartja - olvasható a közleményben.