Az idei magyar érettségin hétfőn az egyik választható szövegalkotási feladat - Lázár Ervin egyik novellájának elemzése, valamint Petőfi és Vörösmarty egy-egy bordalának összehasonlítása mellett - Spiró György egy interjúban kifejtett gondolatainak kommentálása volt. A feladatban az irodalomértés és általában az olvasás helyzetéről kifejtett mondatait kellett kommentálniuk a diákoknak.

A volt miniszterelnök által kritikával illetett reakciók nem ezzel az esszével foglalkoztak, hanem azt sérelmezték, hogy olyan író alkotása lehetett érettségi tétel, aki egyik versében általuk "magyargyalázónak" ítélt gondolatokat hangoztatott.

A sérelmezett verset, amely Jönnek címen jelent meg 1987-ben a Mozgó Világban, Gyurcsány Ferenc teljes terjedelmében idézi blogjában, majd megjegyzi: kár lenne tagadni, hogy kemény a vers, de a felháborodás oka az - fejti ki -, hogy "úgy tűnik, a jobboldal és annak radikálisai szerint "hazát szeretni csak úgy lehet, ahogy a jobboldal radikálisai gondolják, engedik".

"Indulatmagyarok oktatnak, fenyegetnek saját magyarkodásukkal" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: "azt mondják, szeretik hazájukat, bár utálják a magyarok közül azokat, akik nem úgy, nem azt gondolják, mint ők. Szeretik a hazájukat, de fellógatnák azokat a magyarokat, Dunába löknék, elkergetnék, akik másként szeretik ezt az országot".

"Akkor most, hogy is állunk? Magyarországot szeretik vagy önmagukat?" - tette fel a kérdést a volt miniszterelnök a blogjában, és azt is hozzáfűzte: neki erről is szól Spiró György verse, és ebben vele ért egyet.

A Jobbik oktatási és kulturális kabinetjének elnöke, Dúró Dóra az érettségi tételek nyilvánosságra kerülése után közleményében kijelentette: követelik, hogy vonják felelősségre "a magyar irodalom megcsúfolása miatt" a feladatsor összeállítóit. Magyarázatként hozzátette: nincsen helye az érettségin egy olyan ember művének, aki "évtizedes rutinnal gyalázza a magyarságot".

Kedden a Magyar Hírlap a címlapján újraközölte Spiró Jönnek című versét, és a lap összeállítása Bíró Zoltán irodalomtörténészt idézve Spirót is a magyar irodalom Nyugaton agyonmenedzselt kedvencei között emlegette, akiknél a lényeg az, hogy "ne legyen közük ahhoz a néphez, amelynek a kenyerét eszik".