Spiró György: „Újra meg újra valamilyen Bach-korszakban élünk”
Az író április 4-én nyolcvanéves lett, nagyon megünneplik, és ez nincs ellenére.
Az író április 4-én nyolcvanéves lett, nagyon megünneplik, és ez nincs ellenére.
„Egyszer mindenki naplóírásra kényszerül, aki eleget élt és alkotott ahhoz, hogy kinyírják” – jegyezte fel Spiró György 1986-ban, abban az évben, amikor egyszerre volt ünnepelt és üldözött író. Művei betiltásáról vagy engedélyezéséről a legfőbb pártemberek döntöttek. Erről is szól 1986-ban írt naplója, amely mai kommentárjaival kiegészítve jelenik meg.
HVG, soha nem győz rajtad a zordon enyészet!
HVG
„Györök Leót a nemzeti emlékezetből kitörölték, emléke valamennyire mégis fennmaradt azok által, akik soha nem élhettek köztársaságban, és akiket Györök Leó eszméi a XIX. századi diktatúrák idején is megragadtak.” Spiró György a Köztársaság napján rá, utódjára, Mód Péterre és Havas Endrére emlékezett.
Spiró György
„Alul, felül, oldalvást, mindenütt ott van, ráadásul olyan forradalmár, aki nem vérszomjas, ez azért nagyon ritka” – ezzel magyarázta új regényének bemutatóján Spiró György, hogy miért Táncsics Mihály és családja sorsára fűzte fel közel egy évszázad magyarországi történelmét.
Az aláírók szerint a hatalomhoz közel álló politikusok és publicisták a jog szakszerűtlen felhasználásával akarják elhallgattatni a kritikus hangokat.
HVG
De a Padmaly című regényét mindenképpen össze akarta hozni.
HVG
A főváros tönkretétele az ország létét veszélyezteti – erre a következtetésre jutott az író, aki a Fogság megjelenésének 20. évfordulójára a könyvhéten a Táncsics Mihály családja és a XIX. századi Magyarország mindennapjait feltáró, újabb történelmi nagyregénnyel jelentkezik.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Spiró György
Major Tamás halála után valóságos istenkísértésnek számított és számít ma is eljátszani a neki írt és róla is mintázott sikerdarab főszerepét.
„Boguslawski mindig így csinálja. Megjelenik valahol, csodát tesz, és eltűnik” – mondja a kellékes a nagy lengyel színész vendégjátéka után Spiró György Az imposztorában. A Pesti Színházban bemutatott komédia új árnyalatot kapott, miután az író a harmadik felvonást itt-ott megváltoztatta.
Nagyszerű besúgóink voltak 1848-ban is. Kossuth a sajtószabadság ellen. Petőfi még mindig kényes téma. A nép vergődni szokott, és most is vergődik. A HVG új beszélgetéssorozatának nyitányán Spiró György író és Dés László zenész osztotta meg gondolatait múltról és máról.
A dolgok bizonyos szempontból nem igen változtak itthon a hetven évvel ezelőtti állapotokhoz képest - a többi között erről beszélt Spiró György Veiszer Alinda műsorában.
hvg.hu
Lekapcsolt fűtéssel, utolsó reményeivel a fennmaradásért küzd Pécs nagy múltú színházi műhelye, a Pécsi Harmadik Színház, amelynek legutóbbi bemutatója, Spiró György Csirkefeje nemcsak azt mutatja meg, milyen reménytelen is általában az élet, de azt is, hogy ennek a színháznak nagyon is tovább kellene működnie. Kritika.
A hvg360 arra kérte fel Spiró György írót, hogy az ukrajnai háború első évfordulóján ossza meg velünk érzéseit, gondolatait. Íme, a végeredmény, benne a szerző mondatai mellett idézetek szakrális szövegekből és a huszadik század legnagyobb magyar íróinak, költőinek műveiből.
Spiró György
Történelmi, irodalomtörténelmi háttérből igyekezett Spiró György, Hetényi Zsuzsa és Sz. Bíró Zoltán levezetni Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kulcsszavaik a messianizmus és a polgári társadalom hiánya.
hvg.hu
Ha Putyin bukik, az még kiszámíthatatlanabb következményekkel járhat a világ számára – mondta a HVG-nek adott interjúban Spiró György író, az orosz történelem, kultúra és lélek alapos ismerője. Spiró szerint a háború eszkalálódása sem politikai, sem gazdasági okból nem jó a Nyugatnak, de az oroszok fizetik meg nagyhatalmi politikájuk legnagyobb árát, mint a történelemben mindig.
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
Magyaroroszágon minden és mindennek a fordítottja is megtörténhet. Az 1849 őszén játszódó Spiró-mű főhőse a történelem forgatagában tébláboló ikonikus iparalapító, Ganz Ábrahám.
HVG
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.