Az ítélet szerint a Jobbik azzal sértette meg a fideszes képviselők jó hírnév védelméhez való jogát, hogy a "felelősségi körében megjelent" Gerjemente című internetes hírlevél egyik idei számában, a "Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás" című írásban valótlanul híresztelte: a három politikus a Fidesz nevében 2004 áprilisában titkos magyar-izraeli megállapodás aláírásán vett volna részt.

A bíróság az alperes Jobbikot eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy a Gerjementében, az ítélet jogerőre emelkedése után megjelenő számban - elégtételadásként - kommentár nélkül közölje az ítélet rendelkező részét, és fejezze ki sajnálkozását. A bíróság a Jobbikot arra is kötelezte, hogy mindhárom felperesnek fizessen egyenként 200 ezer forint nem vagyoni kártérítést.

A felperesek ügyvédje keresetében kifejtette: az említett írásban többek között az szerepel, hogy 2004 áprilisában az akkori izraeli államfő Magyarországon járt, és zárt körben államközi megállapodást kötött, amelynek pontjai "külön-külön is felérnek egy hazaárulással". Az iromány aláírói között például az akkori köztársasági elnök és a kormányfő, valamint a parlamenti pártok vezetői is ott szerepelnek, a Fidesz részéről pedig Orbán Viktort, Áder Jánost és Pokorni Zoltánt nevesítik.

A jogi képviselő közölte: semmifajta tudomásuk nincs ilyen megállapodás létéről, ilyen aláíráson pedig nem vettek részt az ellenzéki képviselők.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom jogi képviselője közölte: nem ők fogalmazták ezt az írást, hanem átvették egy másik honlapról, ugyanis - tájékoztatása szerint - több sajtóorgánum is közzétette azt. A Jobbik ceglédi szervezete nem saját álláspontjaként közölte ezt a dokumentumot, alá sem írták - tette hozzá, és kérte a kereset elutasítását. (A Gerjemente - Cegléd és környéke nemzeti hírlevél a Jobbik ceglédi szervezetének internetes oldaláról érhető el, a helyi szervezetnek - az egyesülési törvény alapján - pedig csak akkor van jogi függetlensége az országostól, ha az alapszabály rendelkezik erről. A Jobbik esetében azonban ez nem áll fenn, ezért perelték a felperesek magát a pártot.)

Pataki Árpád bíró indoklásában a Jobbik képviselőjének érvelésével összefüggésben hangsúlyozta: a jogszabályok szerint a jó hírnévhez való jog sérelme a mástól származó értesülés továbbadásával, vagyis híreszteléssel is megvalósulhat, utóbbiért pedig a kiadásért felelős szervezetet is felelősség terheli.

A perben foglalt állítás - vagyis az említett megállapodás aláírásának - bizonyítására az alperes kísérletet sem tett, holott a valóság bizonyítása őt terhelte volna - tette hozzá a bíró, kiemelve: nyilvánvalóan sértő valakiről azt állítani, hogy hazaárulásban segédkezik. Ez a véleménynyilvánítás megengedett határán még a politikusokkal szemben is túlmegy - mondta.

Az ítélet nem jogerős, fellebbezésre van lehetőség. Az alperes Jobbik Magyarországért Mozgalom jogi képviselője az ítélet kihirdetése után, de még az indoklás ismertetése előtt elhagyta a tárgyalótermet.