Június végén érkezett a feljelentés a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Gazdaságvédelmi Főosztályára az egyik fővárosi pénzintézettől, miután feltűnt nekik, hogy egy jelentős összegű hitelkérelem egyik papírja nem stimmel, s felmerült, hogy a kérelmezők, egy cég vezetői, esetleg csalást akarnak elkövetni.

Minderről Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának egyik osztályvezetője számolt be a hvg.hu-nak. Elmondta, a 140 millió forintos hitel fedezeteként 200 millió forintnyi, közraktárban elhelyezett vetőmagot ajánlottak fel. „A beadott dokumentumok, többek között cégpapírok, közraktározási iratok és biztosítási szerződések mind rendben voltak. A vetőmag-minősítő papírokon azonban egy kis hibát fedeztek fel a banki alkalmazottak. Az egyik rovatban, amelyben fel kellett tüntetni az egész mennyiséget, más szám szerepelt, mint a közraktárjegyen. Mintegy ezer zsák volt az eltérés.”

A pénzintézet ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól kért egy állásfoglalást, és a BRFK-n feljelentést tett. A rendőrök pedig az egyik ügyintézésnél elfogták a csalási kísérlet gyanújába keveredett három cégvezetőt. „A vállalat raktára Békéscsabán volt, ide is elmentünk egy vetőmag-minősítésben jártas szakértővel, és kiderült, hogy hamis, fénymásolt címkék voltak a zsákokon, s a címkéken nem stimmeltek az egyedi azonosítók. Sőt a zsákok sem egy szériából – évjáratból – valók voltak, mint kellett volna.” Hruska Csaba elmondta, amikor kibontották a zsákokat, bennük összerothadt, szennyezett, takarmánynak sem alkalmas kukoricát találtak. A szakértő még vizsgálja, hogy a termény milyen minőségű, de valószínűleg nem sokat ér.

A hitelt igénylő három férfit augusztus 3-án fogták el, majd a bíróság két nap múlva előzetes letartóztatásba helyezte őket csalás kísérletének gyanúja miatt. „A gyanúsítottak nem beszélnek, pontosabban mindegyikük arra hivatkozik, hogy ő semmiről sem tudott, a többiek helyezték el a kukoricát a raktárban. Szerepük tisztázása mellett megnézzük azt is, hogy a közraktározási papírok kiadásakor miért csak az elhelyezett termény mennyiségét nézték, s miért nem vetettek alaposabb pillantást a házilag legyártott címkékre.”

Az osztályvezető megjegyezte: kiderült, hogy a társaságé volt a raktár is, csak egy másik vállalkozásuk nevén, illetve, hogy a cégnek már van bedőlt hitele is. Hruska Csaba megkockáztatta azt is, elképzelhető, hogy kamu az egész vállalkozás, hiszen a közraktározási hitel elnyeréséhez hamisították a papírokat. De hozzátette,  ez  még megerősítésre szorul. Figyelemre méltónak tartotta egyébként az alezredes, hogy a gyanúsítottak – akik közül az egyik korábbi múltja miatt nem ismeretlen előttük – alaposan bebiztosították a terményt és a raktárt is: mintegy 350 millió forintra.

A gazdaságvédelmi osztályvezető elmondta, az ilyen nagy összegű hitelcsalás nem jellemző, inkább a lízinges témák mennek. „A lízingcsalások felfutását egyébként az elmúlt 6-8 évben végigkísérhettük. Az elején a cél az volt, hogy a hajléktalanok vagy a strómanok nevében megkötött szerződések után megszerzett járműveket minél előbb értékesítsék külföldön vagy alkatrészeire szétszedve,  akár itthon is. A bűnözők aztán a személyautókról átváltottak a nagyobb haszonnal kecsegtető kamionokra, majd a luxusjárművekre – autókra, yachtokra –, valamint a munkagépekre.”

Hruska Csaba szerint ezzel a módszerrel azonban a csalóknak sok tennivalójuk volt, ezért aztán olyan változatra váltottak, amelynél nem volt lízingeszköz. Hajléktalanok, illetve strómanok közreműködésével létrehoztak két céget, és az egyik vállalkozás például  százmillió forint értékű kotrógépet eladott a másiknak. Ezt finanszíroztatták meg a pénzintézettel. „Egy esetben annyira arcátlanok voltak a tettesek, hogy a banki alkalmazottat egy vállalat, a Magyar Aszfalt gépeihez vitték ki, és mutogatták őket a sajátjukként. A pénzintézet át is utalta a 80 millió forintos hitelt, ám miután rájöttek az illetékesek, hogy átverték őket, feljelentést tettek. A büntetőeljárásban azonban csak a hajléktalanok szerepelnek, a csalókhoz eljutni nem lehet.”