Nyilvánosságra került egy bennfentes információkat tartalmazó feljegyzés – ezzel a címmel adott hírt egy interneten elérhető dokumentumról a Magyar Nemzet hétfőn. A romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsítottjainak megfigyelését és előéletét is taglaló iromány szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2004. február 21-től vonta szoros ellenőrzés alá K. István Zoltánt (a gyilkosságsorozat egyik gyanúsítottját) és három társát. A dokumentum szerint 2007 végén, 2008 elején K. István ellenőrzése alatt olyan információk keletkeztek, hogy a férfi valamilyen okból lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezi. Emiatt a hajdú-bihari NBH-kirendeltség kezdeményezte a már évek óta folyamatban lévő szoros ellenőrzés meghosszabbítását és a titkos adatgyűjtés kiterjesztését a látókörbe került új ismerősökre is. A szöveg szerint a kirendeltség kezdeményezte azt is, hogy az új fejleményekről, így a tervezett lőfegyverbeszerzésről „soron kívül” tájékoztassák Laborc Sándort, az NBH főigazgatóját is. Az NBH illetékes szakirányító főosztálya elutasította a Kirendeltség kezdeményezését, nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghosszabbítását – legalábbis a szöveg szerint.

Az iromány azonban felettébb gyanús, s hitelessége több ponton is megkérdőjelezhető. Az szinte biztosra vehető, hogy nem hivatalos dokumentumról van szó. Még az sem kizárt, hogy az ügy kapcsán kerált összeesküvés-elméleteket - látszólag - igazolni hivatott átverés az egész.  

Milyen bennfentes információ?

A szerző tisztában lehetett azzal, hogy az NBH nem szokott kommentálni sajtóhíreket, így a hamis információkat sem erősítené vagy cáfolná meg – legalábbis egy ideig egészen biztosan nem. A szerző tehát gyakorlatilag azt írhat, amit csak akar, például azt, hogy Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal titkos kapcsolata volt. Egyébként az NBH megyei kirendeltségét sem helyesen írta le a szerző: valójában az NBH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségnek, nem pedig az NBH Hajdú-Bihar megyei Kirendeltségének nevezik. Csekély eltérés ugyan, de ezt egy "belsősnek" elvileg tudnia kellene.

Cikkünk megjelenését követően a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, Csermely Péter felhívta a hvg.hu figyelmét arra, hogy a dokumentumban ők takartak ki bizonyos szövegrészeket, nem pedig a szerző (az egyik portálon a hétvégén ugyancsak kitakarva jelent meg a szöveg), így korábban téves következtetést vontunk le abból, hogy azt feltételeztük: a dokumentum szerzője azért takart ki bizonyos információkat, mert nem is volt azok birtokában.  A Magyar Nemzet cikkét követően az NBH belső vizsgálatot rendelt el. Ez azonban megtévesztő lehet, hiszen azt a benyomást kelti, hogy az NBH-nak okvetlenül köze van a dokumentumhoz, miközben inkább az lenne abnormális, ha egy ilyen sajtóhír után nem vizsgálná a dokumentum tartalmát a titkosszolgálat.

Szokatlan az is, hogy egy NBH-s dokumentum a megfigyelt személy jellemzésekor felemlegeti, hogy a „médiákban” hogyan nevezik őt, ennek ugyanis a dokumentum tartalmát tekintve egyáltalán nincs relevanciája. Bennfentes információként foghatnánk fel azt is, hogy a dokumentum szerint K. István „valamilyen okból lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését” tervezte, csakhogy a Magyar Televízió híradójának múlt heti értesülése erről is szólt. Márpedig a dokumentum az MTV híre után kapott internetes nyilvánosságot. A Magyar Nemzet arra következtetett, hogy ez a dokumentum erősíti az MTV hírét. Ám  ilyen, mindenfajta hivatalos jelzést nélkülöző irományt bárki készíthet, ha van szövegszerkesztője és nyomtatója. (Előfordulhat persze, hogy a Híradóhoz mások előtt eljutott ez az iromány, ebben az esetben viszont erre épült pénteki hírük is.)

Fedezd fel az eltéréseket!

Az iromány eredetiségét erősen megkérdőjelezi, hogy formailag egyáltalán nem hasonlít az NBH által jegyzett dokumentumokra, legyen szó akár titkosszolgálati jelentésről vagy valamelyik szolgálat, esetleg kirendeltség által írt levélről. (Ezt egyébként a Magyar Nemzetnek is elismerték az illetékesek.) Titkosszolgálati leveleket, jelentéseket és egyéb dokumentumokat szép számmal találhatunk a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapján (a nyilvánosságra hozott olajügyekről), tehát bárki összevethet valódi NBH-s dokumentumokat a neten keringő irománnyal.

Csak néhány eltérés: a vizsgált irományról teljesen hiányzik a fejléc, akárcsak a fejlécen szereplő „kötelező” információk. Nincs iktatószám, nincs címzett, nincs szerző, de még a minősítés (pl. szigorúan titkos) sincs feltüntetve a dokumentumon, a tárgyról és a pecsétről már nem is beszélve. Márpedig a szerző ezeket az adatokat is kitakarhatta volna, ha el szerette volna kerülni, hogy ezek alapján váljon beazonosíthatóvá. Mégsem tette. Talán a szerző viszonylag gyorsan készítette el a dokumentumot, s talán éppen azután, hogy a köztelevízió titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatos múlt heti híre megjelent.  

Az iromány nemhivatalos jellegére utal az is, hogy a három oldalas dokumentum rögtön az első oldalon kezdődik. Márpedig ha esetleg mégis volna egy iktatószámmal, a címzettel, szerzővel, keltezéssel, bélyegzővel ellátott oldal, azt nulladikkal kellett volna jelölni. Nulladik oldal azonban ilyen jellegű dokumentumoknál nincsen: valamennyi NBH-s dokumentum az első oldallal indul.

Legalább ennyire szembeötlő az is, hogy az irományban a szerző kérdéseket tesz fel, illetve felkiáltójeleket használ (egymás után mindjárt hármat), márpedig az NBH-s (vagy egyéb hivatalos) dokumentumok általában a száraz tényekre szorítkoznak, mindenféle érzelmi kirohanástól mentesen. A neten keringő iromány azonban a száraz tényeket és a sugalmazásokat egyaránt vegyíti – felerősítve ezzel, de nem bizonyítva a romagyilkossággal kapcsolatban eddig felmerült összeesküvés-elméleteket.

Mindettől függetlenül előfordulhat, hogy az irományt az NBH valamelyik - bennfentes információkkal rendelkező - munkatársa írta, szubjektív megközelítéseket is beleszőve. Ettől azonban még ezek a oldalak nem tekinthetők hivatalos dokumentumnak, a benne szereplő "bennfentes" információkat pedig - komolyabb megerősítés nélkül - csak annyira szabad készpénznek venni, mint egy internetes fórumon elhangzó, különösebben alá nem támasztott állítást. 

Dezső András