A nemzetbiztonsági bizottság liberális tagja egyebek közt kíváncsi volt arra, milyen célból gyűjthette a cég az adatokat, mire használhatták azokat, s ki adhatott megbízást a gyűjtésekre. Kovács Tamás legfőbb ügyész válasza szerint a "hatóságok feladata a büntetőjogilag releváns tények megállapítása. Miután bűncselekmény elkövetésére vonatkozó adatok megállapítására nem került sor"a kérdésekben foglalt körülmények felderítésére a "hatóságoknak nem volt törvényes lehetősége". 

A legfőbb ügyész pontokba gyűjtötte, hogy Laborc Sándor - a Nemzetbiztonsági Hivatal leköszönő igazgatójának - feljelentése alapján milyen ügyekben indultak nyomozások. Megszüntették az eljárást számviteli fegyelem megsértése miatt és egy ügyvédi iroda állítólagos megfigyelése kapcsán, ahogy a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt is. A feljelentés szerint azUD Zrt. lemásolhatta a Mol, illetve a MÁV biztosító adatbázisait is. Az erre vonatkozó bizonyítékok azonban a "törvény előírta feltételek hiányában bizonyítékként nem voltak használhatóak", így ez az ügy is elhalt. A legfőbb ügyész szerint megpróbálták kideríteni azt is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat milyen telefonokat hallgatott le.

Tovább folyik azonban néhány másik ügy: hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés, illetve "vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés" miatt. Előbbi aBudapesti Nyomozó Ügyészségnél, míg utóbbi a Központi Nyomozó Főügyészségnél van. Szintén tart az eljárás a haditechnikai termékkel való visszaélés miatt és Keller László személyes adattal visszaélés ügyében tett bejelentése alapján is. Kovács Tamás azzal zárta levelét, hogy Laborc Sándor személyével - azaz korábbi állítólagos megfigyelésével - kapcsolatban sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja.