Ez derül ki egy tavaly nyáron Baranya, Heves és Borsod megye romatelepein végzett kutatásból, amelynek feldolgozása most is folyik. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa száz mélyinterjú alapján próbálta feltérképezni a magyarországi cigányok gondolkodását, és azt tapasztalta, hogy szinte minden megkérdezettnek volt már kellemetlensége a származása miatt.
A rossz tapasztalatoknak többnyire volt is valóságalapjuk, nem puszta érzékenységből táplálkoztak – mondja a kutató, hozzátéve azonban, hogy a romák hajlamosak akkor is csak a származásukban látni kudarcélményeik okát, ha például az alacsony iskolai végzettségük miatt nem kerültek be egy munkahelyre, netán italozás miatt elbocsátották őket.
Kiderült az is: cigányok és cigányok között sokszor nagyobb, mélyebb az ellentét, mint a cigányok és a többségi társadalom tagjai között. A szegregált telepeken élő cigányok közül a döntő többség kifogásolja roma társai viselkedését, és szeretné, ha nem cigány lenne a szomszédja. Azt viszont kevesen veszik észre, hogy a saját életvitelük is hangosabb az átlagosnál – derül ki a még további feldolgozásra váró mélyinterjúkból.
