Terjedelemben kétszer akkora lesz az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), mint a jelenleg érvényben lévő. Feltéve, ha elfogadja a parlament: a képviselők ma szavaznak a törvénytervezetről. Mivel feles törvényről van szó és az SZDSZ támogatja az ellenzék által vitatott pontokat, a törvény várhatóan „átmegy” a parlamenten.

Az új, több mint 1300 paragrafusból álló Ptk. egy sor kérdést máshogy szabályoz, mint a jelenlegi. Például könnyebb lesz házasságot kötni, nem kell harminc napot várakozni az igen kimondása előtt. Válni is egyszerűbb lesz, a házasságot a közjegyző is felbonthatja majd. De az új Ptk. már tartalmazza majd az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolatát is. 

A gyűlöletbeszédet is érinti a módosítás: ha valakit nagy nyilvánosság előtt valamely társadalmi csoporthoz tartozása miatt megsértenek, bocsánatkérésre tarthat igényt. A sajtót ugyancsak érintik a változtatások: a nyilvános eseményen elhangzottakról közölt szöveghű tudósítás esetén nem követelhető majd helyreigazítás. Ha viszont bebizonyosodik a személyiségi jog megsértésének ténye, az új Ptk. az „áldozatot” a mainál kedvezőbb helyzetbe hozná a sérelemdíj bevezetésével. Ennek lényege, hogy – ellentétben a jelenlegi gyakorlattal – megdönthetetlen vélelemnek tekintené a jogalkotó, hogy a személyiségi jog bármilyen megsértése egyben valamilyen hátrányt is okoz. A bírói mérlegelés csak arra terjedne ki, hogy ez milyen súlyos, és mekkora összegű sérelemdíjat indokol, így végső soron szimbolikus mértékű díj is megállapítható, de a sajtónak mindenképpen fizetnie kell.

Több mint tíz év telt el egyébként azóta, hogy a Horn-kormány 1988-ban határozatot hozott arról, hogy új polgári jogi kódexet kell alkotni. A kormány 1999-ben Vékás Lajos professzor vezetésével létrehozott egy kodifikációs bizottságot, de az első konkrét szövegtervezetek csak hét évvel a bizottság felállítása után jelentek meg. Ráadásul a kormány által végül elfogadott tervezetet Vékás hevesen támadta.

A professzor a társasági jogi szabályokat beépítette volna az új Ptk.-ba, ahogy az egyesületekről szóló törvényt is, de nem könnyítette volna meg a válást (azt továbbra is a bíróság hatáskörébe utalva). A sajtóhelyreigazítást is szigorúbban kezelte volna: a Veke-féle javaslatban a sajtó korlátlanul felelt volna a közölt tényekért.