#válás


„Pontosan tudja, a nő nem fogja túlélni, mert nem lesz ereje elhagyni a bántalmazó férfit”

A helyzet ma sokkal jobb, mint száz éve, amikor a tiszazugi asszonyok méreggel „oldották meg” a családon belüli erőszak problémáját, de egyéni szinten még mindig sokan kerülnek totálisan kiszolgáltatott helyzetbe egy bántalmazó kapcsolatban, menekülési lehetőség nélkül. Erről és a tiszazugi méregkeverőkről szól a Zug című színházi előadás: az alkotókkal beszélgettünk.


Ha egy párkapcsolat véget ér, sokan életmódot váltanak, és ezzel nem csak a testük változik meg

Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?







Újra zuhan a házasságkötések száma, a legtöbben pedig húsz év házasság után válnak el

Néhány évre sikerült nagyot dobni a házasodási kedven az állami támogatásokkal, de most már visszakerülhet az új házasságok száma a 2000-es évtized közepének szintjére. Kevesebben válnak el, mint egy generációval ezelőtt, viszont kimondottan sokan akkor vetnek véget a házasságuknak, amikor a gyerekeik már felnőttek – derül ki a KSH adataiból.












„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.