Alighogy 2008 májusában létrehozták a Keikan Security Kft.-t, emberei vagyonőri munkát kaptak a Nyugati pályaudvarnál található West End üzletközpontban. A cég működésének szabályosságával azonban gondok adódtak, mert a cégnyilvántartás szerint az adóhivatal be nem fizetett járulékok miatt bírósági végrehajtást kezdeményezett. Emellett a munkaügyi főfelügyelet tavaly és idén év elején – összesen három alkalommal – húszmillió forint bírságot szabott ki a Keikanra. Azaz csak ex-Keikanra, mivel a cég idén áprilisban a rövidített nevét Keikanról Bajvan Szerda Kft.-re változtatta.

© hvg.hu

A Keikan három embere pedig, aki 2008-ban több hónapon át dolgozott a cégnél, fel is jelentette munkaadóját. A volt keikanosok – akik a hvg.hu-t is megkeresték – több mindenre panaszkodtak. Például arra, hogy egy ideig be sem voltak jelentve, s betegszabadságuk idejét nem fizették. Azt állították, a Keikan Kft. után egyszer csak másik cég, az Aligátor Security Kft. lett a munkáltatójuk úgy, hogy az új vállalkozás részéről semmilyen szerződést nem írattak alá velük. Ügyeiket állításuk szerint Merha Attila intézte, noha a cégnyilvántartás szerint Merhának semmi köze a vállalkozáshoz. 

A hvg.hu felkereste Merha Attilát, aki úgy nyilatkozott, hogy cége, a Primosec Kft. a Bank Biztonság Bizalom (BBB) Zrt. egyik területére, a West Endbe adott embereket a Vi-Va Security Kft. alvállalkozójaként. „A Primosec a Karbo Security-val állt szerződésben. Ez az alvállalkozó pedig a Keikan Kft.-vel és az Aligátor Kft.-vel szerződött a biztonsági feladatok ellátására. Úgy jó fél évvel ezelőtt volt ez, mára elfogytak az embereik, így nem dolgoznak már ott.” Egyébként állítása szerint neki csak annyi kapcsolata volt a Keikan dolgozóival, hogy az egyik alvállalkozónak „intézett ügyeket”.

Bank Biztonság Bizalom Zrt.

Demján Sándor milliárdos üzletember a BBB-ben öt éven át, 1996 és 2001 között igazgatósági tag volt. A zrt. egyik tulajdonosa a Canter Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft., amelynek egyik ügyvezető igazgatója jelenleg is Demján Sándorné. A BBB központja a XVIII. kerületi Darányi utcai Fórum Irodaházban található, ahol a fő alvállalkozója, a Multisec, s a vele szerződött Vi-Va Kft. is helyet kapott. A BBB szakmai vezérigazgatója, Sasvári Árpád a hvg.hu-nak elmondta, hogy szerződésük a Multisec-kel nagyon szigorú, mert a kft.-nek és az alvállalkozóinak is kötelező a jogszabályoknak megfelelően dolgozni, vagyis a dolgozóikat bejelenteni. „Amennyiben ezt nem teljesítik, akkor először figyelmeztetjük őket, majd végső esetben azonnal felbontjuk a megállapodásunkat.”

A Vi-Va, amelynek alvállalkozója volt Merha Attila, Pella László nyugdíjas rendőrtábornok fiával, Pella Tamással kapcsolható össze; ő több vagyonvédelmi céget visz ma is, a hvg.hu-nak azt mondta, hogy 1994 óta van a szakmában, s az édesapja által elkezdett vállalkozásokat folytatta. A BBB-hez jelenleg úgy kapcsolódik, hogy a zrt.-vel vagyonvédelmi feladatokra szerződött, mintegy 150 embert foglalkoztató Multisec Consulting Kft. koordinációs igazgatója.

„A Keikannal tavaly egy negyedévre kötöttünk szerződést. Úgy öt-hét emberük dolgozott a West Endben. Mi nem tudtunk arról, hogy bármi gond lenne, s az általuk foglalkoztatott vagyonőrök sem jeleztek nekünk semmit” – említette meg Pella Tamás. Arra gondolt, hogy mivel ezek az emberek Borsodból jöttek, esetleg az albérletük költségeit vonta le tőlük a vállalkozó, csak ezt nem jelezte nekik.

A West End City Center biztonsági főnöke, Szabó Gergely a hvg.hu-nak elmondta, hogy ők egy céggel, a Bank Biztonság Bizalom Zrt.-vel szerződtek a biztonsági feladatok ellátására. Hozzátette: nem tudja, hogy alvállalkozóként kiket foglalkoztattak, de a Keikan Security miatt belső vizsgálatot fog elrendelni, amiről ígérete szerint a hvg.hu-nak is tájékoztatást ad majd.

A vám- és pénzügyőrség a hvg.hu-nak a Keikanra és az Aligátor Kft.-re vonatkozó kérdéseire a következő választ adta: a „Központi Bűnüldözési Parancsnoksághoz érkezett feljelentés alapján a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt”.

A vagyonvédelmi piacon észlelhető visszásságokról a kamara is tud. „A munka törvénykönyvét a legtöbbször nem tartják be. Nem 170-180 órákat, hanem 250-300 órákat vagy még annál is többet dolgoznak a vagyonőrök, minimálbérért” – mondta a hvg.hu-nak Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, amikor a Keikan esetétől függetlenül, a vagyonvédelmi piac helyzetéről kérdeztük. Mint mondta, több nagyvállalat olyan, kvázi kollektív szerződést kötött néhány szakszervezetekkel, amelynek révén nagyjából 20 százalékos bérpótlékkal oldják meg a munkavállaló járandóságait. Holott ha a vagyonőr három műszakban és a munka törvénykönyve szerint dolgozna, jóval több pénzt keresne. Német szerint gyakori jelenség, hogy tömegével nem fizetik ki a munkavállalókat, sőt, sok esetben még a papírjaikat sem adják nekik oda, így a későbbi elhelyezkedésüket is ellehetetlenítik.

„A visszaéléseket egy viszonylag szűk kör, néhány száz ember követi el. Ezek az emberek üzletvitelszerűen, életvitelszerűen, anyagi haszonszerzés céljából teszik ezt. Céget alapítanak, dolgoztatnak, nem fizetik be a közterheket, végül a béreket sem. Utána újabb társaságokat alapítanak és kezdődik minden elölről. Ezeket a személyeket megpróbáljuk felderíteni és az információinkat átadjuk a rendőrségnek, az APEH-nek és a munkaügyi felügyeletnek. De feketelistát nem tehetünk ki a honlapunkra, mert a végén még minket jelentenének fel hitelrontásért” – magyarázza a kamara elnöke.

A kamara a Gazdasági Versenyhivatallal is küzd, utóbbi ugyanis nem akarja, hogy a kamara határozza meg azokat az árakat, amelyekből legalább az adót és a járulékot ki lehetne fizetni egy munkavállaló után. „A GVH szerint a mi általunk javasolt órabérnél olcsóbban is el lehet végezni munkát. Csakhogy akkor vagy a közterheket nem fizetik be utánuk, vagy a bért nem adják oda nekik” –  állítja Német. Mint mondja, az állami szférára jellemző, hogy a vezetők spórolni akarnak és olcsó beszállítót bíznak meg 450-500 forintos órabérrel. Ekkor jönnek képe a „bukó” alvállalkozói cégek, akik el is látják így a megbízást, igaz, jogszerűtlenül. Ennyi pénzből ugyanis vagy a közterheket, vagy a bért nem tudják majd fedezni.

Az alvállalkozás láncszerű beiktatása egyelőre napi gyakorlat – magyarázta Németh Ferenc, hozzátéve: a kamara megpróbált lépéseket tenni ez ügyben. A 2005-ös évi törvénymódosítás értelmében most már csak a megbízó engedélyével, tudtával lehet bevonni alvállalkozót. Az alvállalkozókat pedig nyilván kell tartani a rendőrség számára ellenőrizhető módon. Legalábbis kellene.

Csikász Brigitta