A Magyar Köztársaság jelenlegi és jövőbeni biztonsági kihívásainak legmegfelelőbb védelmi rendszer koncepciója címmel tett közzé írást az interneten Várhalmi Miklós nemzetbiztonsági szakértő. Az MSZP Biztonságpolitikai Tagozat Nemzetbiztonsági Munkacsoportjának alapító tagja, egykori elnöke szerint a koncepció aktualitását a titkosszolgálatok körüli, a romagyilkosságok kapcsán is felszínre törő anomáliák adják. Várhalmi úgy véli: fontosak a vizsgálatok és a szükséges felelősségre vonások ezekben az ügyekben, de a „legfontosabb a teljes magyar biztonsági-védelmi rendszer átfogó felülvizsgálata és a kevésbé hatékony, elavult működésének, szerkezetének a sokkal hatékonyabbá tétele”. A szakértő szerint sok a védelmi-biztonsági területen az 1989 előtti időszakból „megörökölt” munkamegosztás, a megcsontosodott és már rég elavult szervezési, működési, felfogási elem.

Várhalmi Miklós azt javasolja, a teljes magyar védelmi-biztonsági tevékenység, feladatkör egy minisztérium alá tartozzon, mert – ahogy fogalmaz – „elsősorban ezzel biztosítható a leghatékonyabb együttműködés, a közös tudásbázis illetve adattárház használata és a leggazdaságosabb működtetés”. Az így létrejövő Biztonsági/Védelmi Minisztérium alá különböző főigazgatóságok, igazgatóságok és főosztályok (katonai, belügyi, nemzetbiztonsági, pénzügyőri stb.) tartoznának. Várhalmi szerint az így összevont és egymással együttműködő szervezetek ellátása és irányítása költséghatékonysági szempontból is ésszerűbb lenne a jelenlegi struktúránál.

Mint az írásból kiderül, a 2006 -ban született koncepciót Várhalmi Miklós Gyurcsány Ferencnek is ajánlotta annak idején, ám az anyag süket fülekre talált. Most azt írja, a „Fidesz legfelső vezetésében van olyan egyéniség”, aki irányítani tudná a védelmi minisztériumot. Bár nem nevezi meg, feltehetőleg Kövér László egykori titokminiszterre gondol, hiszen ezt írja: „egyénisége, ez irányú tapasztalata, érdeklődése, törődése rangján kezelte a nemzetbiztonsági szolgálatokat már 1998-2002 között is”. (Várhalmi korábbi, 2006-os megnyilatkozásaiban is utalt arra, hogy a rendszerváltás óta Kövér László idején törődtek a legszakszerűbben a polgári titkosszolgálatokkal, rangjukon kezelve őket. )

Az MSZP nemzetbiztonsági munkacsoportja már a 2006-os zavargások idején jelezte: elavult szervezeti keretek között dolgoznak a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok. Az öt szervezet működését a párhuzamosság, a nehézkes együttműködés, az egymással való rivalizálás jellemzi. A munkacsoport szerint a kormány és a frakció közé beékelődött néhány nyugdíjas titkosszolgálati tábornok, akik nem érdekeltek a nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működésében. „Kialakult a kormányközeli szakértők klikkje, akik szakmai kontroll nélkül adják a tanácsokat, gyakran így manipulálva a döntéseket" - állt a csoport akkori állásfoglalásában.