Két évvel ezelőtt egy bejelentés alapján indult el a büntetőeljárás O. Nagy Imrével és társaival szemben az NNI Gazdaságvédelmi Főosztályán. Az ügy aztán kiegészült egy faktorálással – követelések értékesítésével – foglalkozó pénzügyi cég, illetve két pénzintézet feljelentésével is – mondta a hvg.hu-nak Farkas Mariann százados.

O. Nagy el akart menekülni

Az NNI munkatársai a feljelentést követően O. Nagy Imrét két éve, 2007 októberében fogták el Zuglóban. A férfi rosszullétre hivatkozva azt kérte a rendőröktől, hogy engedjék ki a szabad levegőre. Ott viszont hirtelen az autójába ült és elhajtott. Közben két rendőrautót is megrongált, elsodorta az őt feltartóztatni próbáló rendőrt. Messzire azonban nem jutott O. Nagy, akit akkor fogtak el végül, amikor még egy autót összetört. Mindezért hivatalos személy elleni erőszak miatt is eljárás indult ellene.

A nyomozók megállapították, hogy O. Nagy Imréék az általuk vezetett vállalkozások révén hamis szállítási szerződéseket adtak be egy faktoráló cégnek és egy banknak, s azoktól a valótlan papírokkal mintegy ötszázmillió forint hitelt hívtak le. Mindezért O. Nagy két fantomcégen keresztül hazánkba importált brazil faajtókat és parkettákat kínált fel eladásra a szintén az ő érdekeltségébe tartozó fiktív társaságoknak.

Ezek a cégek papíron megvették a több millió forint értékű árut, majd a számla ellenértékének nyolcvan százalékát követelésként értékesítették, és az egyik vállalkozás számláján jóváírták. Onnan elektronikus úton továbbutalták a másik kft.-nek. Ennek a számlájáról az összeget bankautomatákból O. Nagy Imre és társai készpénzben felvették, majd felélték; kaszinóra, luxusautókra költötték. A faktoráló céget a nyomozó hatóság szerint mintegy 75 millió forintos kár érte.

Mindezt azért „játszották” így végig O. Nagy és társai – tette hozzá Farkas Mariann százados –, mert a behozott egzotikus faajtókra és parkettákra nem volt fizetőképes kereslet, illetve az áru egy része annyira károsodott, hogy azért alig kaptak volna valamit a gyanúsítottak. Ezzel a módszerrel viszont a pénzükhöz jutottak a gyanúsítottak.

Ezzel egy időben O. Nagy Imréék egy bankot is megkárosítottak 140 millió forinttal. 2006-ban egy vállalkozás számláján több mint kétmilliárd forint forgalmat generáltak, olyan módon, hogy az O. Nagy érdekeltségébe tartozó cégek között több tíz millió forintot utaltak át több alkalommal, vagyis ugyanazokat a milliókat forgatták meg. Az ehhez szükséges összeget készpénzben fizették be, majd a végén készpénzben vették fel.

Az ide-oda történt utalgatással kétmilliárdos forgalmat felmutató vállalkozás nevében likviditási problémák áthidalására hivatkozva hitelt igényeltek, amit meg is kaptak. Ebből a 140 millió forintból „vásárolták meg” a már említett brazil faajtók és parketták egy részét, amelynek ellenértékét annak az egyik fantomcégnek utalták át, amely behozta az árut az országba. A cég számlájára érkezett összeget D. Imre vette fel készpénzben, aki O. Nagy Imrének tartozott elszámolással.

Az „eladások” ellenére az árut nem mozgatták, hanem mindvégig egy raktárban tárolták. Onnan 2006 júniusában vitték át egy közraktárba, a banktól igényelt 120 millió forint hitel fejében. A pénz egy részét az egyik cég működésére használták fel, a többit a másik vállalkozás bankszámlájára utalták át, ahonnan készpénzben felvették. Később az összeget úgy fizették vissza, hogy hamis számlákkal és szerződésekkel megkezdték az egyik banktól igényelt 400 millió forint forgóeszközhitel lehívását. A faajtók és parketták 2006. december végén és 2007. év elején felszabadultak a közraktárból. Innen O. Nagy Imre utasítására ismeretlen helyre szállították az árut.

Később nyilatkoznak

O. Nagy Imre ügyvédje, Papp Gábor egyelőre nem kíván nyilatkozni. Csak akkor tesz bármilyen észrevételt, miután megkapta a nyomozati anyagokat - közölte a hvg.hu-val.

Az NNI munkatársai a nyomozás során mintegy harminc cég gazdasági tevékenységét vizsgálták, hetven személyt tanúként hallgattak ki. Közülük tizennégyet gyanúsítottak meg csalással, közokirat-hamisítással, pénzmosással és magánokirat-hamisítással. O. Nagy Imre és társai ügyét pedig vádemelési javaslattal az NNI átadta az ügyészségnek. Farkas Mariann megjegyezte, a gyanúsítottaknál és cégeiknél megtartott házkutatások során a csalás tényét alátámasztó dokumentumokat lefoglalták. A gyanúsítottak közül csak T. Tamás tett vallomást a saját szerepére vonatkozóan, a többiek nem működtek együtt a rendőrséggel.  „Zár alá venni viszont sem ingatlanokat, sem bankszámlákat nem tudtunk, így nem valószínű, hogy a gyanúsítottak által okozott mintegy ötszázmillió forintos kár megtérül.”

O. Nagy Imre – a hvg.hu tudomása szerint – gyanúsított-társai egy részével Nagyfán, a büntetés-végrehajtási intézetben ismerkedett meg. O. Nagy Imrét, az Ybl Bank korábbi fő tulajdonosát ugyanis 1996 decemberében jogerősen négy év szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Bíróság a pénzintézet 1992-es csődje miatt. O. Nagyot 1997-ben a börtönbüntetésből kórházi kezelésre engedték ki, ahonnan nem tért vissza a börtönbe. Csak három év múlva, Bécsben fogták el.

A szabadságvesztést azért mérték a banktulajdonosra, mert 1992. április 7. és június 23. között a banktevékenységre vonatkozó jogszabályokat megszegve folyósítottak pénzt saját vállalkozásaik az úgynevezett Hepta-csoport körébe tartozó gazdasági társaságoknak. A vádlottak nem törődtek azzal, hogy az adósok a hitelt nem tudják majd visszafizetni, fedezet híján behajthatatlan lesz a követelés, és a bank csődbe megy. Ezzel pedig a pénzintézet vagyonában mintegy 2,5 milliárd forint hátrányt okoztak. A szabálytalan hitelfolyósítás és forrásbiztosítási gyakorlat következtében az Ybl Bank Rt. 1992 júniusára fizetésképtelen lett.