Mikor nem ér semmit a munkanélküliségre szóló biztosítás?

„Hitelfedezeti biztosításunk van, amely többek között munkanélküliség esetére is szól. Amikor elvesztettem az állásomat, megkerestük a biztosítót, beadtuk a kért papírokat és számítottunk arra, hogy amíg állás nélül vagyok, a havi törlesztőrészletünket fedezik. Válaszként azonban csak annyit kaptunk, hogy az elbocsátásomkor kapott kilépő papírjaimon nem szerepel az 'átszervezés' szó, így nem tudnak utalni, pótoljuk ezt a hiányosságot. Ezt megtettük, az egykori munkahelyemen adtak egy másik dokumentumot, amit elküldtünk. Erre újabb levél érkezett, hogy ez így nem jó, mert a felmondásomat rögzítő papíron kell szerepelnie az 'átszervezés' szónak, nem egy csatolt dokumentumon. Ekkor visszamentem a munkaadómhoz és kértem, hogy ezt pótolja. Megtette. Beküldtem. Az erre érkező levélben már azt tudatták: nem vagyok jogosult a biztosítási összegre, mert nem az eredeti papírjaimon szerepelt az 'átszervezés' szó” – meséli kálváriáját egy állásából néhány hónapja elbocsátott férfi.

Az esetben szereplő Cardif Biztosító  Magyarország Zrt. több pénzügyi intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban, illetve több pénzintézettel kötött csoportos hitelfedezeti biztosítást, melyek alapvetően halálesetre, keresőképtelenségre és munkanélküliségi kockázatra nyújtanak fedezetet. A lapunknak nyilatkozó ügyfél áruhitele okán került kapcsolatba a Cardiffal, az ő esetében havi 15 ezer forint törlesztőrészlet lenne a biztosítótól várt összeg, amellyel munkanélkülisége idejére számolt.

Lapunk megkereste az ügyféllel szerződésben álló Cardif biztosítót, hogy megtudjuk, mi magyarázza az eljárás menetét, miért csak több körös levelezés után derült ki, hogy nem tartják jogosultnak a biztosítás összegére. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi a teendő, ha – bár a szerződési feltételek valóban előírják a közös megegyezéssel történő felmondás esetére az „átszervezés” szó szerepeltetését – a munkaadó figyelmetlensége miatt ez nem szerepelt az általuk követelt eredeti dokumentumokon. A cég többszöri kérésünkre sem adott választ a kérdéseinkre, s harmadik telefonunk után a vonal másik végén egy hölgy azt közölte: ha eddig nem jeleztek vissza lapunknak, akkor az „valószínűleg azt jelenti, hogy nem akarnak nyilatkozni”.

Megkerestük a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is, mi indokolja a biztosító eljárását. Azt a választ kaptuk, hogy a biztosító a szerződési feltételekben tisztázza, hogy kockázatviselése nem terjed ki a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, márpedig esetünkben erről volt szó. Kivételt az alól csak az képez, ha a megállapodásban kifejezetten megemlítik, hogy a munkaviszony megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor: a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés miatt, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, esetleg a munkavállaló tartós keresőképtelensége okán.

A PSZÁF sajtóosztálya azt is közölte: a biztosító a szerződési feltételekben kifejezetten előírja, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséről szóló okiratban kifejezetten meg kell említeni az okot és nevesíti, hogy mely esetekben fizet, így az elutasító döntés jogszerű lehet minden olyan esetben, amikor az ügyfél utólag igazolja a megszűnés okát. A gyakorlatban a biztosítók – ha például a médiából is ismertté válik, hogy valamely nagyobb munkáltató csoportos létszámleépítést hajt végre, akkor – elfogadják az utólagos igazolást a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének okáról, de ha mondjuk egy egyéni vállalkozó állít ki utólag ilyen dokumentumot, annak vitatható a valóságtartalma. Kérdésként merül fel, hogy ilyen esetekben a munkáltató miért nem írja bele az eredeti dokumentumba a munkaviszony megszűnésének tényleges okát.

Kérdés persze az is, ha a szerződés ilyen pontosan előírja, hogy milyen feltételek esetén jár a biztosítás, akkor ez miért csak a harmadik levelükből derül ki egyértelműen. Az is kérdés, hogy ha felmondás esetén ilyen történik – akár a munkaadó, akár a munkavállaló figyelmetlensége okán –, akkor miért nincs jogorvoslatra lehetőség, illetve arra, hogy az ügyfél bizonyíthassa, nem biztosítási csalóként tart igényt a munkanélküliség idejére járó biztosításra.

Nem szabad annyiban hagyni, mi is segíthetünk, békéltető testülethez is lehet fordulni, érdemes mindenképpen körbejárni a helyzet orvoslásának lehetőségeit – tudatták lapunkkal az Indra, Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületénél, amikor arról érdeklődtünk, mit tehet ilyenkor a pórul járt ügyfél. Bár a PSZÁF-nál azt jelezték: „az utóbbi időben, tekintettel a nagyarányú munkanélküliségre és a gazdasági helyzetre, jelentősen megemelkedett az ilyen panaszok száma, ami korábban elenyésző volt”, az Indra szakembere úgy tájékoztatta lapunkat, egyelőre nem fordultak hozzájuk ehhez hasonló problémával.