Közmunkára ítélték Budaházyt

Az LB a védelem felmentésre irányuló felülvizsgálati indítványát elutasítva és az első-, illetve a másodfokú, jogerős ítéletet hatályában fenntartva bűncselekménynek, közérdekű üzem működésének megzavarása kísérletének minősítette Budaházy és társai 7 és fél évvel ezelőtti tettét.

A tényállás szerint Budaházy és társai a 2002-es országgyűlési választások után néhány héttel egy hétköznap reggel az Erzsébet híd közepén leállítottak hat személygépkocsit, lezárva ezzel a hidat teljes szélességében, mind a hat forgalmi sávon. A bíróságok megállapították, hogy a rendőrség hathatós intézkedéseinek késlekedése miatt órákon át állt a forgalom a Belvárosban, az elkövetők cselekménye több tízezer utast és a BKV járműveit akadályozta a közlekedésben.

A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklásában csütörtökön leszögezte, hogy a védelmi érveléssel szemben megvalósult a közérdekű üzem megzavarása. A tanácselnök megjegyezte azt is, hogy szemben a korábbi ítéletekkel, az LB álláspontja szerint a bűncselekmény nem maradt kísérleti szakban, befejezettnek tekinthető. Az LB a védelem felvetéseit elutasítva idézte a gyülekezési törvényt, mely szerint "a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt". Az LB hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jogra hivatkozva nem lehet kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól. 

Az LB szerint a védelem álláspontját az általa hivatkozott strasbourgi bírósági ítéletek sem támasztják alá, hiszen azok is kimondják, hogy békés demonstrációt nem kísérhetnek bűncselekmények. Az LB hivatkozott a magyar Alkotmánybíróságra is, mely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak lényeges korlátozásával, jelen esetben pedig az elkövetők tízezrek szabad mozgását akadályozták a fővárosban.

A határozathirdetést megelőző felszólalásában a Legfőbb Ügyészség képviselője többek között arra mutatott rá, hogy egy be nem jelentett demonstráció még nem bűncselekmény ugyan, de jelen esetben a demonstráció módja megvalósította azt, méghozzá nem kísérletként, hanem befejezett cselekményként.
Az ügyész kiemelte azt is, hogy a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog vitathatatlan alkotmányos alapjog, ám nem korlátozhatatlan. A gyülekezési jog gyakorlása soha nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogainak, szabadságának csorbításával - szögezte le az ügyész.

Budaházy ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt, hogy a hídlezárók a 2002-es választások tisztasága érdekében léptek fel, és a bíróságok felelőssége, hogy a történtek mögé nézve és az eset összes körülményét vizsgálva hozzák meg döntésüket. "A mai napig tisztázatlan, szomorú része" a rendszerváltozás utáni magyar történelemnek a 2002-es választás" - jegyezte meg Gaudi-Nagy Tamás.

A határozathirdetést követően, mikor a más, súlyos bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő Budaházyt kivezették az LB tárgyalóterméből, a hallgatóság soraiból valaki a Magyar Gárda és a Jobbik rendezvényeiről ismert köszöntést kiáltotta: "Áldjon Isten!", mire több tucatnyian egy emberként kiáltották: "Szebb jövőt!".