2004 decembere óta minden decemberben lajstromba vesszük a kiugróan sikeres, vagy sikertelen évet zárt közéleti figurákat. Szabályaink kötöttek, összesen tizenkét nyerő és ugyanennyi bukó hírességet válogatunk ki minden évben. Ebből kifolyólag nem is kerülhet fel mindenki a listára, aki amúgy sokak szerint biztosan megérdemelné.

Fő kiválasztási szempontunk, hogy az illetővel történjen az adott évben valami, aki pedig kapott hideget-meleget egy évben, azt aligha sikerülhet bezsuppolni egyetlen kategóriába. Most is nyilván hiányozni fognak páran, de nem áruljuk el, kiket voltunk kénytelenek kihagyni. Inkább azt ajánljuk, nézzék át listánk mindhárom részét.

Andor László uniós biztosi jelölése, akárhogyan is nézzük, pozitív fejlemény. Legalábbis abból a szempontból, hogy a baloldali közgazdásznak milyen nehézsúlyú (értsd: a pártstruktúrába sokkal jobban beágyazott) szocialista politikusokkal kellett ringbe szállnia. A biztosi állást, mint menekülési utat ugyebár a Bajnai Gordon által lapátra tett pénzügyminiszter, Veres János nézte ki magának, de álmodott róla Herczog Edit, Vadai Ágnes, s Kovács László is. Az MSZP-vezetés eltorzult valóságérzetére bizonyíték, hogy ők történetesen Verest látták erre a posztra a legalkalmasabbnak.

A közvélemény azonban inkább a pártpolitikai múlttal legkevésbé terhelt Andorral szimpatizált, s végeredményben úgy tűnik, Bajnai sem hagyta az öreg szocialistáktól megvezetni magát. Az új magyar biztos az Európai Parlamentben a foglalkoztatási tárcát kapta, amihez a Fidesz igyekezett rossz képet vágni, de hát majd öt év múlva a jelöltállításkor ők bizonyíthatnak egy fajsúlyosabb biztosi poszttal. Sokan vannak persze olyanok is, akik számára Andor sikere csak Veres János méretes bukásával együtt értelmezhető, s ezért különösen örvendetes. 

Budaházy György június óta előzetes letartóztatásban ül, emberölés előkészületével, terrorizmussal és robbantásos merényletek előkészítésével gyanúsítják, a rendőrség szerint ő irányította a politikusok elleni támadásokat is végrehajtó Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereget. Bár a szélsőjobboldal emblematikus figurájaként ismert egykori étteremtulajdonos élvezi a mártírszerepet, mindezért súlyos árat fizethet: ha a bíróság esetleg bűnösnek találja, akár életfogytiglant is kaphat.

Az összeesküvés-elméletek hívei szerint Budaházy az NBH ügynöke, hívei szerint viszont az egyetlen igaz radikális, aki nemcsak beszél, de cselekszik is. Az biztos, hogy ő a „szélsőjobb szélsőjobbja”, a Jobbikkal ellentétben nem hisz a demokratikus államberendezkedés jelenlegi formájában, sőt a Magyar Gárdát is többször bírálta puhánysága miatt. Ennek ellenére a Jobbik az egyetlen reménye. Titokban valószínűleg abban bízik, hogy ha őt el is ítélik, Vona Gábor egyszer tényleg miniszterelnök lesz és a hatalmi ágak függetlenségére fittyet hányva személyesen gondoskodik szabadon engedéséről.

© Stiller Ákos

Bokros Lajos az év elején a reformok kritikus tömegét követelte egy ÉS-ben megjelent írásában, ennek kivitelezésére pedig kis híján módja nyílt kevéssel később, amikor a szakértői kormány vezetőjének megválasztása körüli kavarásban az ő neve is felmerült. Hogy ajánlkozott-e az SZDSZ által javasolt jelöltnek, vagy sem, azt éppen akkora homály fedi, mint az állítólagos szocialista párttagságát. Mindenesetre Bokros inkább Dávid Ibolyát, s az MDF EP-listáját választotta, valamint az sem volt titok, hogy a párt kormányfő-jelöltje is ő lesz 2010-ben.

A mosolygósan, arcával díszített matricával haknizó politikus most már a párt miniszterelnök-jelöltje, s egyedüli fórumosként repülhetett Brüsszelbe. A kormányfő-jelöltségért pedig – ellentétben a szocialista Mesterházy Attilával - még jellegzetes bajuszától sem kellett megválnia.

Sőt már a lassan csak papíron létező SZDSZ elnöke, Retkes Attila is szívesen látná Bokrost a liberális párt miniszterelnök-jelöltjeként. Kérdés, hogy ez mennyiben rontja sanszait.

A Bárdos-Máté műsorvezetői párostól október elején gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, a nézettségi adatokra és gazdasági okokra hivatkozva vált meg a TV2. Állítólag Máté Krisztát nem szerették eléggé a tömegek. A házaspár 2003 óta hat éven át vezette a csatorna hírműsorát, a Tényeket, Máté Krisztina egyenesen alapító tag volt a csatornánál. A kezdeti szorongásból összecsiszolódott páros lett, de hát tőlük igazán elvárható az összhang. Az a hír járta, hogy ketten együtt évi 50 millióba kerültek a kereskedelmi csatornának – bár ezt Bárdos cáfolta, nem tudni, melyik irányból.

A távozás körülményei sokáig foglalkoztatták a sajtót, de az érintettek mélyen hallgattak róla. A pletykák szerint Bárdos szolidaritásból állt fel feleségével együtt. Mindenesetre aligha vette ki magát jól, hogy egy órával a távozásról zajló beszélgetés után már a belépőkártyájukat is elvették. Mint ahogyan az sem, hogy Bárdos másik, 20 év - Beszélgetések című műsorát is levették a műsorról, elutasítva a már felvett adásokat is. Mindketten a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanítanak, s Máté Krisztina egy bulvárlapnak nyilatkozva egyértelművé tette: végzett a híradós műfajjal.

Annál bonyolultabb szerző vagyok, hogy a popularitás reflektorfénye felé lehessen tologatni – nyilatkozta Darvasi László. Na, de ekkor már megvolt a reflektorfény. Hat éven át írt nagyregényét, a vaskos, hétszáz oldalas Virágzabálókat a kritika valósággal zabálta, megjegyezve, hogy a szerző 1999-es nagykönyve, az általa is „tapasztalatlan regénynek” nevezett Könnymutatványosok legendája után most igazán sikerült összeraknia új könyvet.

„A Virágzabálók értelemszerűen érettebb ügy, többet szorong, több benne a bizonytalanság, a megfontoltság, és a körmönfont dramaturgiai komponáltság” – nyilatkozta művéről egy helyütt a szerző. Miközben Darvasi éppen arról beszélt, hogy milyen kevés idő jut a kirakatba manapság egy-egy regénynek, az ő könyvének jelenlétét a legtovább sikerül prolongálni. Árulások, gyilkosságok, népek és emberek egymásba fonódó története – írták róla, olyan mesélőkkel rokonítva, mint Calvino vagy Marquez. Másokat is elvarázsolt, októberben például a Virágzabálókat Rotary Irodalmi Díjjal tüntették ki. 

Gyurcsány Ferenc. Hát ennek is meg kellett történnie. Februárban még évet értékelt, március vége felé már a reformok akadályaként beszélt magáról, s lemondott kormányfői, majd pártelnöki posztjáról is.  Aztán március 21-én az MSZP kongresszusán bejelentette, hogy nem akar tovább miniszterelnök lenni, majd egy héttel később a pártelnöki posztról is távozott, bár a voksok 85 százaléka szólt mellette ebbéli minőségében. Sokan bizonyára fellélegeztek a párton belül: az MSZP újra a régi lehet. Hát az lett. Gyurcsány utódját bohózatszerűen választották meg, Mesterházy kiválasztásának procedúrája pedig a dramaturgiai elemeket nélkülözte ugyan, de minden bizonnyal a józan belátóképességet is. Gyurcsány egyvalamiben nyertes: nem akkor mondott le, amikor ellenzéke annyira szerette volna. Azóta száműzetésben él a több százmillió forint fölött diszponáló MSZP-s Táncsics Alapítvány élén, s mintegy mellesleg azért sikerült az MSZP országos választási listájának negyedik helyét megszereznie. Magányában Putyinnal vacsorázik és díjakat ad át azoknak, akiket szeret. S míg kormányfőként még naponta blogolt, ma már csak hellyel-közzel osztja meg ütős gondolatait netes naplójában.
 
Derdák Tibor neve nem lehet teljesen ismeretlen az újságolvasók számára, bár nagyon nem mindegy, milyen szellemiségű lapban találkozott vele az ember. A polgári orgánumok rendszerint akkor vették elő projektjeit, amikor azt kellett igazolni valahogyan, hogy egy volt SZDSZ-es, aki cigányokkal foglalkozik, hanyagul bánik az uniós forrásokkal. A valóság ezzel szemben az, hogy a szociológus-pedagógus Derdák nevéhez egy sor olyan kezdeményezés fűződik (Gandhi gimnázium, Kis Tigris, sajókazai gimnázium), amelyek a tehetséges roma fiatalok kiugrását, vagy a számkivetettként élő magyarországi roma közösségek felemelkedését szolgálják.

A pesti értelmiség persze innen a távolból kedveli és üdvözli, hiszen mégiscsak ő az, aki elmegy a terepre, s helyben próbál közösséget formálni a megalapított roma iskolák körül. Nem könnyű ember, mondják, s gyakran cserélődnek munkatársai, de végül mindegyikük magával visz valamit a módszeréből. A szerény körülmények között vitt mindennapi ügymenet közben egy elismerés, a Példakép-díj is bejött neki idén, ezért válogattuk be listánkra.

Hagyó Miklós, a szocialisták 2006-ban berobbant jásza cikkünk születésekor még mindig főpolgármester-helyettesnek tüntette fel magát saját honlapján, holott pártja már októberben kilépett a fővárosi koalícióból és visszahívta főpolgármester-helyetteseit. A korábban rágógumival és energiaitalokkal kereskedő üzletember Jászberényből Sopron és Szeged érintésével került a fővárosba, ahol a XII. kerületi MSZP-ben aktivizálta magát. Mindeközben öccse a terézvárosi Fidelitas egyik vezetője volt egy darabig, nem csoda, ha Hagyó Miklós 2006-ban majdhogynem összpárti egyetértéssel lett főpolgármester-

helyettes, holott az MSZP-SZDSZ-koalíciónak akkor alig 1 fős többsége volt. A BKV felügyelete hárult rá, látjuk, mi lett belőle. Ekkor került a cég élére Antal Attila, aztán egy korrupciógyanús ügy miatt ment is. Az elmúlt három év alatt Antalhoz hasonlóan még sokan távoztak a BKV-tól, de ők legalább általában kaptak végkielégítést. Ám nemcsak a BKV-s pénzosztás, hanem a lassan épülő metró, és a járatritkítások és a jegyáremelések sem boldogították a budapestieket. A városüzemeltetésért felelős Hagyó végül búcsúzott a főpolgármester-helyettesi poszttól: idén augusztusban előbb visszaadta a BKV felügyeletét Demszky Gábornak, de még gyorsan kiderült, hogy titkárnője a BKV-tól húzott fizetést. Októberben az MSZP bejelentette, hogy visszahívja két főpolgármester-helyettesét, Horváth Csabát és Hagyót. A decemberi fagyok miatt lerobbanó BKV-buszok láttán elégedetten dőlhetnek hátra: ezt a balhét Demszkynek már egyedül kell elvinnie.