A szavazók számát tekintve, tehát a teljes szavazókorú népességen belül az elmúlt hónapokban a Jobbik, az MDF és az SZDSZ is 2 százalékon állt, ám a radikális jobboldali párt támogatói minden más párt szavazóinál nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennének szavazni. Így a Jobbik a választani tudó „biztos” szavazók körében február óta 4 százalékra számíthat.
© HVG |
Ez persze még kevés lenne a bejutáshoz, ám a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választások előtt készült felmérések gyakran alábecsülik a kisebb pártok támogatottságát, és az időközi parlamenti, önkormányzati választási eredmények is azt sugallják, hogy – legalábbis alacsony részvétel esetén – a Jobbik könnyedén átlépheti az 5 százalékos küszöböt.
Ezzel együtt is úgy tűnik, a közvélemény ma még keveset tud a Jobbikról (a lakosság bő egyharmada nem is hallott róla), így nem lehet meglepő, hogy sokkal többen tartják valószínűbbnek az SZDSZ és az MDF bejutását, mint az új jobboldali pártét. Az ingerküszöb átlépéséhez szükséges tabudöntő szerep egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat.
© HVG |
A radikálisokkal kapcsolatban felsorolt állítások közül a legtöbb megkérdezett azzal a kettővel értett egyet, hogy „a Jobbik végre kimondja azokat a problémákat, amikre mindenki gondol”, illetve hogy „a Jobbik működése veszélyes, mert növeli a társadalmi feszültségeket”, ráadásul sokan mindkettővel egyszerre. Ez pedig arra az ismert társadalom-lélektani jelenségre utal, hogy az emberek néha elrettennek a saját gondolataiktól, ha egy közszereplő szájából hallják vissza őket.
A Jobbik nézetei azonban így is jóval népszerűbbek, mint maga a párt, ami jól látszik abból, hogy a hozzá szorosan köthető Magyar Gárdával jóval többen rokonszenveznek, mint ahányan a Jobbikra szavaznának. A Jobbik egyik fő problémája (és egyébként az SZDSZ-é is egyben), hogy az általa képviselt ideológiával egyetértő szavazók többsége taktikai megfontolásból inkább egy tőle nem túl távol lévő pártra szavaz.
© HVG |
A Jobbik viszont valószínűleg számíthat a politikai osztályban csalódott szavazók egy részének a támogatására is. Erre utal, hogy a párt jelenlegi szimpatizánsai között a relatív többségben lévő egykori Fidesz- (37 százalék), illetve MIÉP-Jobbik-szavazók mellett (19 százalék) olyanokat is találunk (szintén 19 százalék), akik állításuk szerint 2006-ban az MSZP-re szavaztak.
KARÁCSONY GERGELY
