Medián-felmérés: 9 százalékos tábora lett a Jobbiknak

Választási kampány ide, elsöprő ellenzéki győzelem oda, az utóbbi hónapokban szemernyit sem változott a polgárok részvételi hajlandósága – továbbra is csak kevesebb mint minden második mondja biztosra a részvételét egy esetleges most vasárnapi országgyűlési választáson.

Fidesz-szavazók a Jobbiknál

A közvélemény-kutatási adatok sem támasztják alá „a baloldalról szélsőjobbra” elméletét - áll a Medián Jobbikra vonatkozó elemzésében. Tovább a cikkhez.

A mérsékelt érdeklődés – ami az európai parlamenti (EP) választáson tapasztalt részvételben is megmutatkozott – némi magyarázatra szorul, hiszen a „most vasárnapi választás” ezúttal nem afféle közvélemény-kutatási fikció, hanem a választók többsége által támogatott politikai megoldás. A Bajnai-kormány megalakulása óta csaknem kétharmadnyi ugyanis az előrehozott választás támogatottsága (júniusban 64 százalék), az EP-választást követően pedig a mostani kabinetet támogatók egy része is elbizonytalanodott – 24-ről 20 százalékra csökkent az arányuk, míg nagyjából ekkora mértékben nőtt a „bizonytalanoké”.

© HVG

E passzív rezisztencia magyarázata az lehet, hogy a relatív többség a fölényes ellenzéki győzelmet hozó EP-választás után is azzal számol, hogy a Bajnai-kormány kihúzza a parlamenti ciklus végéig (májusban 46, júniusban 44 százalék gondolta ezt), és csak valamivel több mint minden ötödik gondolta, hogy fél éven belül, további egyötöd pedig, hogy néhány hónapon belül megbukik.

Az előrehozott választást helyeslők persze jobban bíznak abban, hogy a kormányt támogató pártok bedobják a törülközőt, ám közülük is minden harmadik úgy érzi, várnia kell jövő tavaszig.

© HVG

Bármikor lesz is a következő parlamenti választás, az jelenleg nem tűnik kérdésesnek, hogy azon a Fidesz fogja a legtöbb szavazatot kapni – a választók 86 százaléka, és még az MSZP-t támogatók bő kétharmada is a nagyobbik ellenzéki párt győzelmét valószínűsíti. Kérdés azonban, hogy a Jobbik megerősödése mennyire üti el a Fideszt a kétharmados parlamenti többség megszerzésének lehetőségétől.

Az EP-választás után egy héttel a választani tudók 10 százaléka szavazott volna a radikális jobboldali pártra, ami egyrészt arra utal, hogy a Jobbik valóban jelentős parlamenti tényező lehet a következő ciklusban, de arra is, hogy magasabb részvétel mellett nem biztos, hogy meg tudja majd ismételni a 15 százalék körüli eredményét.

A rendkívül bonyolult magyar választási rendszer miatt nehéz megbecsülni, hogy a jelenlegi támogatottsági arányok milyen parlamenti erőviszonyokat eredményeznének – főleg mivel nem tudni, hogy a Jobbik jelöltjei és a szavazói hogyan fognak viselkedni azokban az egyéni körzetekben, ahol a második fordulóban dől el a győzelem.

© HVG

Minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, hogy a Fidesznek még egy 10 százalék körüli Jobbik mellett is jó esélye van az alkotmány és a legfontosabb törvények módosításához szükséges kétharmad megszerzésére. Ez csak akkor válik kérdéssé, ha az MSZP-nek sikerül magát feltornásznia az állítólag célként kitűzött egyharmados támogatottsági szintre.

Ettől jelenleg elég messze vannak a szocialisták – a választani tudók 20 százaléka szavazna most rájuk –, de legalább annyit elmondhatnak, hogy az utóbbi 15 év legrosszabb választási szereplése után már nem csökkent tovább a táboruk. Igaz, közben jelentősen visszaesett a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya is (26 százaléknak nem volt kedvenc pártja, ami a legalacsonyabb érték 2007 októbere óta), így lehetett az, hogy miközben a Jobbik látványosan megerősödött, a Fidesz sem veszített szavazókat. A jócskán a küszöb alatt szereplő szabaddemokraták tovább gyengültek, de rövid távon nem tudott profitálni a sokak várakozásánál jobb EP-eredményből az MDF és az LMP sem – az előbbire a választani tudók 4, az utóbbira 1 százaléka szavazna.

A nagyításhoz kattintson! © HVG

A politikusok népszerűségi listáját továbbra is a köztársasági elnök vezeti, a pártpolitikusokat illetően azonban teljes a Fidesz-hegemónia.

Az első hat helyen a párt elnöke, alelnökei és frakcióvezetője áll, őket pedig Semjén Zsolt KDNP-elnök követi a listán. Fodor Gábor SZDSZ-elnök népszerűségvesztése a rossz választási szereplés hatására tovább folytatódott, de hasonló sorsra jutott a pártját az öt százalék felé vezető Dávid Ibolya is.

Igaz, talán még nagyobb szerepe lehetett a sikerben Bokros Lajosnak – az MDF-nél mondták a legtöbben, hogy a listavezető személye miatt szavaztak a pártra –, aki csak azért nem szerepel a népszerűségi táblázatban, mert nincs hivatalos tisztsége a pártban. Ha ott lenne, pont az MDF elnöke után szerepelne, 26 százalékos népszerűséggel, a hasonló okból hiányzó Morvai Krisztina pedig a lista középmezőnyében foglalhatna helyet (33 százalék).

KARÁCSONY GERGELY