Korábban megírtuk, hogy súlyos milliókat és leendő lakásukat bukták el azok az emberek, akik egy óbudai lakóparkba szerettek volna költözni, ám az ingatlan nem készült el. A beruházást finanszírozó MKB ugyanis leemelte az építtető cég számláján lévő vevői befizetéseket és jóváírta magának, majd felmondta a hitelszerződést is. Az Opus-cégcsoport számlájáról így több mint 900 millió forint „tűnt el”. A történtekért az érintettek egymást hibáztatják. Eközben a hoppon maradt vevők feljelentést tettek az ügyészségen és vizsgálódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is. Eközbenj újabb ügyek kerültek a felszínre.

A Buildimpex Kft. a főváros VIII. kerületében, a Bródy Sándor utcában végzett ingatlan-beruházást. Ennek finanszírozására az MKB Bankkal 372 millió forintos keretszerződést írt alá.  A tetőtéri lakások építése 2006 júniusától szépen haladt, egészen 2007 júniusáig, amikor is a bank egy évre felfüggesztette a  finanszírozást. Az ügyletet kezelő Nyugati téri bankfiók saját szakértőjét delegálta a céghez, és a beruházó cég,  a vevőkkel is egyeztetett, átdolgozott határidők mellett folytathatta a lakások kivitelezését. A kapcsolódó hitelszerződés 2008 novemberéig volt hatályos. Annak lejárata előtt a bank az ügyletet váratlanul átcsoportosította a pénzintézet úgynevezett "intenzív" területére.

A felek 2009 januárjában új hitelszerződést kötöttek, ám az MKB az építkezés folytatásához szükséges hitelt továbbra sem utalta át. Emiatt a beruházó cég a banknál egyeztetéseket kezdett, amelyek eredménytelenül zárultak. Végül 2009. július 20-án a bank vezetése felszólította a Buildimpexet, hogy az addig  folyósított, mintegy 254 millió forint hitelt és annak járulékait három napon belül fizesse vissza.  Az MKB azért döntött így, mert  a hitelszerződés 2008. november 30-án lejárt  – közölték a beruházó részéről a hvg.hu-val.  A cég  a 2009. januári új hitelszerződésre hivatkozva "ellentmondással" élt. A bank erre nem reagált, holott a saját maguk által kiválasztott műszaki szakértő jelentése is azt állapította meg, hogy a beruházás az eredetileg meghatározott összeg terhére a befejezésig finanszírozható. Az MKB ezután fizetésképtelenségre hivatkozva kezdeményezte a Builimpex felszámolását, majd 2009 szeptemberében a vevők által óvadéki számlán elhelyezett 50 millió forintot – azaz a lakásvásárlók előleg-befizetéseit – az érintettek előzetes értesítése nélkül beszámította a kft-vel szembeni követelésébe.

„A banknak erre nem lett volna módja” – közölte a hvg.hu-val Nyuzó Péter ügyvéd. „Megkerestem a bankot, és kértem, hogy nyilatkozzon arról, hol a pénz. Banktitokra hivatkozva érdemi válaszra sem méltattak.” Az ügyvéd hangsúlyozta: a bank a hitelszerződés szerint vállalta a befizetett milliók megőrzését, ezért az összegek törlesztése sikkasztásnak számít, hiszen az MKB a rábízott idegen pénzzel sajátjaként rendelkezett. „Emiatt az ügyészségen feljelentést tettünk.” A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Skoda Gabriella a hvg.hu-nak elmondta, hogy a feljelentés január 21-én érkezett meg hozzájuk és az V-XIII. kerületi ügyészség dönt a nyomozás elrendeléséről.

A Buildimpex egyik volt ügyvezetője, Erdődi Zoltán úgy látta, hogy az MKB oldalán megjelenő ügymenetért a bank egyes vezetői a felelősek. „Az MKB szerint ők jól és jogosan jártak el akkor, amikor az óvadéki számláról levették a pénzt.” Mint megjegyezte, hallott az övékéhez hasonló más ügyekről is, amelyeknél a vevők befizetéseit szintén levette a bank a számlákról. Hozzátette: az ügynek lehet pozitív hozadéka. Még pedig az, hogy tanulva a történtekből a leendő lakás vásárlók ezután nem óvadéki, hanem nevesített letéti számlára helyezik el a pénzüket, azzal a kikötéssel, hogy sem a beruházó, sem a bank nem rendelkezhet ott elhelyezett befizetéseikkel.

Többszöri megkeresésünkre az MKB Bank sajtóosztályán elmondták: mint minden ügyletben, a bank ezúttal is a magyar jogszabályoknak és az ügyféllel megkötött szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni. Ugyanakkor – a banktitokra vonatkozó, igen szigorú jogszabályi rendelkezések miatt – az ügyfeleiket érintő egyedi ügyekben nem adhatnak ki információkat.

A hvg.hu tudomására jutott egy további ügy, amelyben szintén egy nem folyósított hitel vetette vissza a beruházás megvalósulását. Az uniós finanszírozású projektet megnyert cég végül kénytelen volt elállni a bankkal megkötött szerződéstől. A cég magát megneveni nem kívánó vezetője a bank eljárásával kapcsolatban kifejtette: " furcsa, hogy a bank veszélyeztethet egy több százmillió forintos EU-s támogatással megvalósuló beruházástt, és szembe mehet azzal a kormányakarattal, amely az elmaradt térségek informatikai fejlesztését helyezi előtérbe".

A problémák – a hvg.hu-hoz forduló panaszosok és ügyvédek, köztük Nyuzó Péter és Révész Gábor szerint is – eleve ott kezdődnek, hogy a hitel felvevőjével a bank diktálta szerződést íratnak alá. A szövegben, Nyuzó Péter szerint,  törvényellenesnek tartott kitételek is helyet kapnak. Így például az, hogy a bankok azonnal felbontják a kontraktust, ha a velük szerződő cég felszámolás alá kerülne. Ám a törvény kimondja, a felszámolási eljárás csak akkor veszi kezdetét, ha azt elrendelik és közzé is teszik. A bankok  viszont ez utóbbit nem várják meg, hanem már a kezdet kezdetén felrúgják a megállapodást.

Nehezen érthető az is – jegyezték meg a panaszosok és ügyvédek - , hogy miként tehetik meg a bankok, hogy épp a saját maguk által kikötött feltételeket nem tartják be, vagy, hogy a saját szakértő  munkáját – amiért a bank felel – nem fogadják el. Azt sem tartják fairnek, hogy ha az ügyfél nincs megelégedve, ő nem mondhatja fel a kontraktust. Egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy ezeket a dolgokat jogszabályban kellene rendezni. Hiszen az ügyfél a bankokkal szemben kiszolgáltatott helyzetben van. Ha kifogásokat emelne a számára kedvezőtlen, anyagi veszteségeket is okozó eljárásokkal szemben, akkor közlik: fogadja el a bank feltételeit, máskülönben nem szerződnek vele.

Amennyiben pedig bírósághoz fordulna panaszával, akkor csak a bank által kijelölt testülethez mehet.  Vagyis a Pénz és Tőkepiaci Felügyelet mellett működő Választott Bírósághoz,  amelynek elfogulatlanságával kapcsolatban kérdések merülhetnek fel – jegyezte meg Nyuzó Péter ügyvéd, aki az uniós projekt megvalósításától elesett cég nevében kártérítési pert indított az MKB-val szemben. Ezt a bíróságot  ugyanis a Bankszövetség és a Tőzsde alapította, költségvetésének kétharmadát a Bankszövetség állja, sőt a bírák kétharmadát is a Bankszövetség jelöli. A testület általános irányelveket fogalmaz meg az általa instruált bíróság felé. Az már csak hab a tortán – vélekedett –, hogy a Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás egyben az MKB Bank elnök vezérigazgatója.

A panaszosok kíváncsiak lennének arra is, hogy a bankoknak miért nincs határidős válaszadási kötelezettségük? Ha az ügyfelek nem reagálnak időben a bankok leveleire, akkor annak viszont súlyos következményei vannak. Továbbá a bankoknak is viselniük kellene a felelősséget, azért, ha valakit hónapokon át  áltatnak, ám végül nem kötnek vele szerződést.  Nem járna ezért "biztatási kár?" – kérdezik a panaszosok.