Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) szövetség igazgatója hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést tavaly a főügyészségen, szerinte ugyanis a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottsága – amelynek ő is tagja – súlyos hiányosságokat, törvénytelenségeket állapított meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) működésében. Többek közt azt, hogy a cégnek nem volt vagyonleltára, vagyonmérlege, nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá nem volt számlarendje.

Budai Gyula vallomásában azt mondta hogy az MNV-nek 2008 januári megalakulása óta nincs szervezeti és működési szabályzata, a hatáskörök, ellenőrzési fórumok nincsenek szabályozva, az állami vagyonnal gazdálkodás felügyelete, ellenőrzése során e területen több problémával és visszaéléssel szembesült.

Budai Gyula a hatóságot emlékeztette arra is, hogy a bábolnai privatizáció, s a földértékesítések során észlelt visszásságok miatt már korábban tett bejelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A kerteskői földeladások ügyében lefolytatott vizsgálat akkor azt állapította meg, hogy az értékesítés jogszabályellenes volt. Miután ezután sem történt semmi, Budai 2009 januárjában hivatali visszaélés gyanúja miatt az ügyészséghez fordult.

A feljelentéséhez Budai csatolta a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a MNV ellenőrző bizottsága által készített jelentést, amelynek tartalma alapján az ügyészség számvitel rendjének megsértése miatt elrendelte nyomozást, amelynek a lefolytatásával a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalát bízta meg.

A nyomozás során vám- és pénzügyőrség tanúvallomások alapján megállapította, hogy a Budai által benyújtott jelentés nem a végső változat volt. A kormányrendelet által előírt 2008. évi végleges beszámolónak egyébként – a rábízott vagyon tekintetében – 2009. augusztus 15-ig kellett elkészülnie. A saját vagyonára vonatkozó – a számviteli törvény alapján előírt – beszámolót pedig szintén határidőre, 2009. május 31-ére összeállították.

A nyomozás során tisztázták azt is, hogy azért nem tudta az MNV Zrt. a számviteli törvények és egyéb jogszabályoknak megfelelő beszámolókat határidőben produkálni, mert a három jogelőd szerv – az ÁPV Zrt., a KVI, illetve az NFA – és az MNV közötti átadás-átvétel nem történt meg minden területen a törvényben meghatározott határidőre. Ennek következtében nem készült el időben a jogelőd szervek 2007. évi zárómérlege, és ebből adódóan a vagyonkezelő 2008. évi nyitómérlege sem.

Ezt tartották az egyik legnagyobb hiányosságnak az MNV részéről meghallgatott tanúk is. További hiányosságként emlegették fel azt, hogy a Vagyongazdálkodási Tanács vagyongazdálkodási stratégiáját a tulajdonos – a Részvényesi Jogok Gyakorlója, aki a mindenkori pénzügyminiszter – nem fogadta el. A hiányosságok legfőbb okának pedig az idő hiányát mondták, azt, hogy a vagyontörvény hatálybalépése és az új szervezet működésének elindulása között eltelt rendkívül rövid idő miatt lehetetlen volt, hogy minden az előírt határidőre teljesüljön.

A tanúként meghallgatott ellenőrző bizottsági tagok az idő hiánya mellett úgy vélték a hiányosságok bekövetkeztében szerepet játszhatott a számviteli törvény és a vagyontörvény közötti szemléletbeli különbség is, és az azokban található előírások ellentmondása. Így például a vagyontörvény az MNV-hez rendelte az állami vagyont, ám ennek pontos tartalma, a vagyonnyilvántartás hiánya miatt nem volt meghatározva. Ezzel szemben a számviteli törvény egy-egy vagyonelem nyilvántartásba kerülését gazdasági eseményhez köti.

A nyomozás végül megállapította, hogy mind az MNV 2008. évi nyitó mérlege, mind a 2008. évi végi beszámolója, mind a vagyonnyilvántartása – a rábízott és a saját vagyon tekintetében – elkészült. A zrt. a hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint járt el. A rendőrség által felkért szakértő egy hiányosságot talált, mégpedig a számviteli politika elkészítésének területén, ám kimondta, hogy ez a sérelem nem akadályozta a vagyoni és pénzügyi helyzet megismerését. Mindezért a vám- és pénzügyőrség úgy látta, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, így a nyomozást megszüntette.