Megemlékezések a holokauszt-emléknapon

A rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire fontos, hogy leleplezzük a demokrácia köntösében megjelenő újnácikat, és azokat, akik a hatalom megkaparintása érdekében tűrik, támogatják ezt a magatartást - mondta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján pénteken Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

A Wesley János Lelkészképző Teológiai Főiskola rektora a Simon Wiesenthal-díjak átadása alkalmából kiemelte: nem jelentéktelen törvényhozó erővé vált egy szélsőjobboldali, a náci eszméket jelvényeivel, szóhasználatával, gátlástalanságával nyíltan valló párt. Elengedhetetlen, hogy emberségünket megőrizzük, bátrak maradjunk,és semmiféle közösséget ne vállaljunk a sötétség erőivel - fogalmazott. Meglátása szerint sokan még mindig félvállról veszik ezt a veszélyt, mások a félelmeiket hangoztatják. Kitért arra is, hogy a második világháború alatt hatmillió zsidó embert öltek meg, ebből mintegy 600 ezren magyarok voltak. Iványi Gábor felrótta, hogy míg a kommunizmus háromezer áldozatáról minden februárban megemlékezik a parlament, addig a holokausztról csak egyszer, 2004 áprilisában emlékezett meg az Országgyűlés.

Átadták a Simon Wiesenthal-díjakat

Székely Gábor, a díjat odaítélő Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott: a Holokauszt Emlékközpont a zsidókat és cigányokat érintő holokauszt történetét igyekszik bemutatni. Utalt arra, hogy az embermentők és a túlélők ma már "kevesen vannak közöttünk, és a holokauszt gyermekei is kezdenek elhagyni bennünket."

A Simon Wiesenthal-díjakat Székely Gábor adta át, a díjazottakat Martinkovics Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese méltatta. A Simon Wiesenthal-díjat idén Göncz Ferenc iskolaigazgató és Winkler Barnabás építész kapta. Göncz Ferenc több előadást tartott a holokauszt történetéről. Egyik előadásának rövidített változata egy történelempedagógiai füzetek is megjelent. Ezen kívül kutatta a náci eutanázia-programot is.

Winkler Balázs húsz évig az Iparterv vállalatnál dolgozott, 2005-ben Kós Károly-díjat, 2009-ben életművéért Ybl Miklós-díjat kapott. 2008-ban adták át az általa tervezett Balfi Nemzeti Emlékhely térkompozícióját, 2009-ben pedig a budapesti Deák téren a holokauszt idején embermentő evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor tiszteletére állított emlékművét.

A díjátadás után ünnepélyes koncerttel nyílt meg a Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében lévő, Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítás. Emellett Késői hazatérés címmel időszaki kiállítás nyílt az üldöztetések elől külföldre menekült zsidó származású Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond képzőművész alkotásaiból. Utóbbi eseményen köszöntőt mondott René Roudat, Franciaország budapesti nagykövete, valamint hallhatták az érdeklődők Sándor Iván Kossuth-díjas író nyitó beszédét.

Mesterházy és Bajnai közleménye

Az idei emléknapon Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje közleményt adott ki. Szerinte a holokauszt arra figyelmeztet, hova vezet a szélsőséges beszéd, a kirekesztő gondolat és az erőszakos tett, ezért minden lehetséges törvényes eszközzel küzdeni kell ezeknek a szavaknak és elveknek a terjedése, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen. Magyarországon továbbra is erős a demokrácia, stabil a köztársaság, bármilyen eszközzel támadja is ezeket a szélsőjobboldal - hangsúlyozta Mesterházy.

"A holokausztra, az emberiség – egyben Magyarország – történetének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig demokratikus felelősség" - írja a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján közleményében Bajnai Gordon. A kormányfő úgy fogalmaz: "a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat". A miniszterelnök közlése szerint az emléknapon "sok százezer egykor élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is". Úgy fogalmaz, hogy a múltra való emlékezés közben a jelenre és a jövőre is gondolunk. A jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb tapasztalata pedig az, hogy újból vannak, akik az egykori gyilkos eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak, gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek - értékeli a kormányfő.

Bajnai Gordon hangsúlyozza, "mindannyiunk felelőssége megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap mint nap közös erővel kell kiállni a demokratikus értékek, a szabadság, az emberi méltóság védelme mellet", a holokauszt áldozatainak emléknapján is, és "holnap, meg holnapután, a hétköznapokban is".

Navracsics közleménye

A Magyar Köztársaság Parlamentje még 2000-ben, az első polgári kormány idején nyilvánította április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává - nyilvánította ki Navracsics Tibor, a Fidesz-frakció nevében. A párt frakcióvezetője szerint az 1944. márciusi német megszállást követően, 66 éve ezen a napon állították fel az első gettót Kárpátalján. Ezzel kezdetét vette a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb időszaka: zsidó származású magyar állampolgárokat zártak előbb gettókba, majd küldtek hamarosan megsemmisítő-táborokba. Navracsics hangsúlyozza: a Fidesz a rendszerváltás óta következetesen elutasít minden olyan magatartást, mely faji, vallási alapon húz falat magyar és magyar közé. "Eltökélt szándékunk, hogy az előttünk álló időszakban e demokratikus felfogásunk tovább érvényesüljön és olyan következetes politikát folytassunk, amely jóvoltából származásától és vallásától függetlenül minden magyar ember biztonságban érezheti magát hazánkban" - emeli ki a frakció közleménye.