A rendőrség közleménye emlékeztet arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős határozatával feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az első és másodfokú ítélet szerint ez az egyesület hívta életre a Magyar Gárdát, amelyet mozgalomként működtet, vagyis a Magyar Gárda Egyesület adta a jogszabályi keretét a Magyar Gárda Mozgalomnak.

A két szervezet együttműködve tevékenykedett, a Mozgalom szellemiségét, irányvonalát az Egyesület határozta meg. A Mozgalom különállása csupán formailag érvényesült, a közvélemény szemében a Magyar Gárda egységes képződményként jelent meg, az Egyesület törvénysértő tevékenységét – például felvonulások, erődemonstrációk – a Mozgalom által fejtette ki. Ezért az Egyesület feloszlatásáról szóló döntés kiterjedt a Mozgalomra is.

A Magyar Gárda főkapitánya, a 34 éves Kiss Róbert – a rendőrség gyanúja alapján – a Mozgalmat a jogerős bírói döntéssel ellentétesen továbbműködtette így a Magyar Gárda tagjait demonstrációra hívta össze, szállításukat megszervezték. A Gárda tagtoborzó gyűléseit tovább folytatta, és ezeken Kiss Róbert a jelen lévő gárdistákat a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának viselésére szólította fel. A férfi emellett bejelentette, hogy a Magyar Gárda Mozgalmat a bírói döntés ellenére továbbműködtetik.

Kiss Róbert beszédével és magatartásával a jogerős bírói ítélettel – mint hatósági rendelkezéssel – szembeni általános engedetlenségre szólította fel a hallgatóságot. Ezen cselekménye alkalmas törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntett megalapozott gyanújának, valamint folytatólagosan elkövetett egyesülési joggal visszaélés vétsége megalapozott gyanújának megállapítására – szerepel a közleményben.

Kiss két társát a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy 2009. november 22-én a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren megtartott rendezvényen a Magyar Gárda formaruhát viselő tagjainak vezényszavakat adtak ki, majd az emberek az ő irányításukkal a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak. A két férfi a rendezvényen a feloszlatott Magyar Gárda vezetőjeként vett részt, ott vezetői minőségben tevékenykedett. Ezen cselekményük alkalmas az egyesülési joggal visszaélés vétsége megalapozott gyanújának megállapítására.

A nyomozók az eljárás során több mint száz tanút hallgattak ki, többek között a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjait, akik többen már kiléptek az egyesületből, tekintettel arra, hogy az egyesület eredeti céljától – mely többek között a magyar katonai kultúra ápolása, huszáregységek és más hasonló díszegységek alapítása, a magyar önvédelmi sport a baranta gyakorlása, hadisírok, emlékművek ápolása szerepelt – jelentősen eltért.
 
A nyomozás során megállapították, hogy a Gárda egy katonai hierarchia alapján, parancsuralmi rendszerben felépített és működtetett szervezet, amelynek nyíltan vállalt célja a rendfenntartás a rendőrség mellett vagy helyette, az állam rendfenntartó monopóliumának megtörése. Emiatt a BRFK munkatársai az ügyben a három férfit egyesülési joggal való visszaéléssel és törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekményével gyanúsították meg, és a nyomozás befejeztével a vádemelési javaslatot megküldték a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészségnek.