Anyagi csőd fenyegeti az SZDSZ-t

Szerezhet-e egy listáról két párt országos mandátumot? – a kérdés ismét válaszra vár a formálódó MDF– SZDSZ-szövetség kapcsán. Egy igenlő felelet nyolc éve elhangzott, ám akkor a Fidesz és az MDF közös listát állított, nem arról volt szó, hogy a fórumosok feliratkoztak a fideszes lajstromra. Ez a taktika sok pénzt hozott az MDF-nek, mert a szövetség közös listája 26 országos mandátumot szerzett 2002-ben, és ebből három az MDF-nek jutott. Márpedig a pártoknak járó költségvetési apanázs 25 százalékát egyenlő arányban osztják el az országos listás helyet szerzett pártok között (a 75 százalékot voksarányosan utalják ki az 1 százalékon túljutott szervezeteknek), vagyis e pluszpénzből kapott a 2002–2006-os ciklusnak 24 fős frakcióval indult MDF is. Ezek a forintok aztán jól jöttek 2006-ban, amikor az MDF már egyedül próbálkozott, és sikerült is átjutnia az ötszázalékos szavazatküszöbön.

Retkes Attila, az SZDSZ elnöke © Végel Dániel

Az Országos Választási Bizottság 2002-es döntése azonban kifejezetten a közös listáról szól, olyan esetről, amikor a választásra bejelentkezett két párt együtt indul. A mostani eset más. Lapzártánkkor kétséges, hogy az SZDSZ miként vesz részt az áprilisi voksoláson. Listái biztosan nem lesznek, még közösen sem, egyes politikusait egyszerűen felveszik majd az átnevezett MDF-lajstromokra, részint azért, mert közös indulásnál nem 5, hanem 10 százalék a bejutási küszöb. Ez az albérleti megoldás még nem jelenti azt, hogy ne juthatna pénz az SZDSZ-nek a 2010-es vokseredmény alapján. Nem tiltja ugyanis semmi, hogy a két párt – akár előre – megállapodjon a közösen, de nem közös lista révén szerzett állami támogatás felosztásáról. Nem ez lenne az első eset, hogy a választáson nem is induló párthoz jutnak költségvetési forintok. 2006 óta a Jobbik és a MIÉP is részesül közvetve az állami támogatásból, noha nem vettek részt a szavazatszerző versenyben (lásd Jobbik: mérlegkanyarok című írásunkat).

A Dávid–Retkes-szövetség nyomán a költségvetési apanázst az MDF kapja majd, onnan utalhatná tovább az SZDSZ-nek a részét, de a liberális párt közvetlen állami támogatásra nem számíthat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az általa létrehozott Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány pénzcsapját is elzárják, ami viszont a rajta keresztül pénzelt Republikon Intézetnek okozhat gondot (HVG, 2009. július 11.). Az SZDSZ-kassza kiürülése akár azzal is járhat, hogy a párt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) 2008-ban felvett, 15 éves futamidejű hitelből kifizetett irodákat is elveszítheti. A liberális csapat kilátásait rontja, hogy már központi székházát sem teheti pénzzé, hiszen azt több mint tíz éve csak bérli, miután akkori anyagi gondjai miatt eladta az államtól ingyen kapott Mérleg utcai épületét. A zuglói Gizella utcai központ a Virág Attila közvetett érdekeltségébe tartozó City-Ház Zrt.-é, bár az MFB-hitel felvételét a vagyongyarapítás módjának tekintő Kóka János pártelnöksége idején arról is szó volt, hogy elköltöznek.

Az SZDSZ sorsa az MDF-fel kötött megállapodáson túl a gazdasági háttérembereken múlik. A párt évi 40 millió forint körüli összeget fizet a City-Háznak, amely ugyanakkor hitelez neki. A cég 2008-as mérlegében a befektetett pénzügyi eszközök között több mint 66 millió forint hosszú lejáratú hitel szerepel az SZDSZ neve alatt. A végső csapást az jelentené, ha a hat éve Halda Aliz, Világosi Gábor és Wittinghoff Tamás által létrehozott, s azóta a párt fő pénzügyi támogatójának számító – 2008-ban közel 90 millió forintot, az összes adomány harmadát átutaló – Új Kezdet Liberális Alapítvány befizetői is elpártolnának az MDF-hez csapódott SZDSZ-től.

JUHÁSZ GÁBOR