Harangozó Gábor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte, miként kívánja folytatni, esetleg kiterjeszteni az kormány az Út a munkához programot. Aziránt is érdeklődött, hogy milyen lépéseket terveznek a szociális szövetkezetekben a foglalkoztatás támogatására. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter válaszában hangsúlyozta: nemzeti ügynek tekintik, hogy legyen munka. Úgy értékelte, az Út a munkához programmal a kormány a kudarcát leplezte, hogy létrehozott egy látens munkaerőpiacot. Kitért arra: az Út a munkához programban hatalmas hiány van, és jelentős a deficit a Munkaerő piaci Alapnál is. A döntéseket csak a program értékelése után lehet meghozni - közölte. Harangozó Gábor a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

A szocialista Józsa István a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult amiatt, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás esetében a törvényalkotás jelentős központosítást vetít előre, de a tulajdonosi jogokat többfelé szabdalja szét. Megkérdezte a minisztert, hogyan kívánja biztosítani a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségét és hogyan tesznek eleget a tájékoztatási kötelezettségnek. Fellegi Tamás azt felelte, hogy a kérdésben összekeveredik a tulajdonosi joggyakorlás és a tulajdonosi vagyonkezelési felhatalmazás. Közölte, a tulajdonosi jog a miniszternél van, később a vagyonkezelésre kijelölendő bank a vagyonkezeléssel foglalkozik. Kijelentette, a módosításnak az a célja, hogy egyértelmű felelősségi viszonyokat teremtsen.

Devizahitel: már dolgoznak rajta

A jobbikos Pősze Lajos azt kérdezte, hogy milyen lépéseket tesz az állam a devizahitelesek érdekében. Kijelentette, hogy a forinthitelezés ugyanolyan veszélyeket rejt magában, mint a devizahitelezés. Feltette a kérdést, hogy nem volna-e célszerűbb egy vagy több állami alapot létrehozni, amelyek kiküszöbölik a hosszabb távú hitelek esetében adódó piaci mozgásokat. 

A válaszadásra kijelölt Fellegi Tamás azt mondta, hogy a kormány már dolgozik azokon a megoldásokon, amelyek a devizahiteleket törleszteni nem tudó adósnak nyújtanak segítséget. Kijelentette, hogy a mostani állapotokért felelősség terheli mind a jegybank vezetését, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat. Közölte, hogy az új kormány elkezdte azoknak a konstrukcióknak az előkészítését, amelyek keretében egy pénzügyi alap segítségével forintra lehet váltani a kockázatos hiteleket. Hangsúlyozta, hogy ez nem jár áldozatok nélkül. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a forintban eladósodottak is a korábbinál nagyobb törlesztőrészleteket kell majd, hogy fizessenek. 

Ezt megelőzően Tukacs István (MSZP) is arra várt választ, hogy mit tervez a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban. Mire számíthatnak azok, akik devizában adósodtak el, mikortól tervez lépéseket a kormány? - sorolta kérdéseit a politikus. Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a gazdasági válság hatására Magyarországon is romlott a hitelállomány minősége. Mint kiemelte, a devizaalapú hitelek magas állománya, a megemelkedett törlesztő részletek miatt komoly terhet jelent a mintegy 300 ezer hitelt felvevő családnak. Véleménye szerint nem megoldható, hogy minden hitelfelvevő hitelét forint alapúvá váltsák. Fellegi Tamás szerint a devizahitelezést ezután sem kívánatos korlátozni. A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 255 igen, 40 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A fideszes Czunyiné Bertalan Judit is Fellegi Tamást kérdezte annak kapcsán, hogy a hírekben megjelent, a tulajdonos Magyar Villamos Művek el akarja adni a Vértesi Erőművet. Közölte, hogy ha a céget jogutód nélkül megszüntetik, akkor ennek helyben súlyos következményei lehetnek: a környéken megnövekvő munkanélküliség, a környezeti károk megoldásának problémája, több önkormányzat helyi, iparűzési adójának kiesése. A miniszter válaszában közölte, hogy az MVM döntését ki fogják vizsgálni.

A Jobbik a multik kedvezményét firtatta

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, mikorra várható a Magyarországon működő multinacionális vállalatok kedvezményeinek felülvizsgálata. Mint elmondta, Magyarország az Európai Unió tagállamai közül - arányait tekintve - a legtöbb közvetlen támogatást és adókedvezményt nyújtja a multiknak. Kifogásolta, hogy a multinacionális vállalatok annak ellenére részesülnek ekkora támogatásban, hogy a népesség alig 6 százalékának adnak munkát. Válaszában Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter közölte: egyetért a kérdés felvetésével, s az új kormány patrióta gazdaságpolitikát folytató "nemzeti rezsim" lesz. Elmondta: a magyar kis- és középvállalatok támogatása nemzeti ügy, ezért ezen a területen - a kármentés után - gyors és jelentős változások várhatók. Példaként említette, hogy a pályázatok és a közbeszerzések alkalmával előnyben fogják részesíteni a hazai tulajdonú cégeket.

Felülvizsgálják a privatizációs és a ppp-szerződéseket 
    
Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon, feltűnő értékkülönbséggel megkötött és a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó privatizációs szerződések általános felülvizsgálata nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelessége is az új kormánynak. A kabinet mikor tervezi ezen szerződések felülvizsgálatát? - tudakolta. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a minisztériumban létre fognak hozni egy olyan részleget, amely a privatizációs és a ppp-szerződéseket vizsgálja felül államtitkár vezetésével. Ez a részleg lesz felelős azért, hogy mindazokat a közgazdasági és jogi elemzéseket elvégezze, hogy ezen a két területen tényfeltárást el lehessen végezni - fűzte hozzá.

Kudarc a Malév privatizációja

Márton Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a Malév privatizációja kudarcot vallott, hatalmas veszteséget termelt. Hozzátette, hogy a Fidesz a kezdettől fogva ellenezte a légitársaság magánosítását és annak körülményeit, és e véleményüket igazolja, hogy új tulajdonosa "katasztrofálisan eladósította" a Malévot. A politikus azt kérdezte: a kormány milyen lépéseket tervez a Malév ügyének rendezésére, illetve tervezi-e a privatizáció felelőseinek megnevezését? Fellegi Tamás válaszában rámutatott, hogy a Malév tavaly minden korábbinál nagyobb, 25 milliárd forintos veszteséget termelt, adósságállománya rekordot döntött. Elmondta, hogy a társaság helyzetének rendezéséhez a következő két évben - a tőkepótláson túl - több mint 30 milliárd forint szükséges. Kifejtette, hogy az első feladat a Malév tulajdonosi struktúrájának tisztázása lesz, ezt követheti a felelősség megállapítása.