Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ több nemzetközi és magyar adatbázist, valamint kutatást elemzett 2009-ig bezárólag, és ezek alapján arra a következtetésre jutott összefoglalójában, hogy a magyar fiatalok politikai és társadalmi aktivitása nemzetközi összehasonlításban alacsony. Az eredmények nemcsak az európai átlagtól, hanem sok esetben a volt szocialista országok értékeitől is elmaradnak.
A másodelemzés eredményei szerint a magyar fiatalok körében állandósulni látszik a politikából való kiábrándultság, bizalmatlanok a politikusokkal és általánosságban véve az állami intézményekkel és szereplőkkel szemben, de igénylik, hogy elmondhassák véleményüket, és részt vehessenek a döntéshozatalban.
Kevés az információ arról, hogy a magyar fiataloknak milyen állampolgári ismereteik vannak - áll az összefoglalóban. A 14 évesek intenzív nemzetközi vizsgálatát utoljára ugyanis 1999-ben végezték, a 2009-es utánkövető vizsgálatban Magyarország nem vett részt. A korábbi eredmények alapján a tanulmány megállapította, hogy a fiatalok a nemzetközi átlaghoz képest kifejezetten rosszul teljesítettek a demokrácia működését firtató kérdéseknél és az olyan értelmező feladatokban, amelyek a téma továbbgondolását kívánták.
Több kutatás is megerősítette, hogy a magyar diákok nem képesek a demokrácia lényegének megragadására, a középiskolások gondolkodásában jól megfér egymás mellett a vezérelv és az erőszakelv: többségük szerint szükség van egy olyan pártra, amely, "ha kell, oda is üt" - áll az elemzésben, hozzátéve: erős előítéletek figyelhetők meg a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal, a románokkal és a zsidókkal szemben.
Más kutatások arra mutatnak rá, hogy Magyarországon az iskola nem tudja, illetve nem akarja vállalni a közösségi és aktív állampolgárságra nevelés feladatát, a magyar gyerekek nem érzik, hogy nyitott lenne az iskolai légkör, azaz ösztönöznék őket az önálló véleményalkotásra. "Nagy szükség lenne olyan tanárokra, akik példaképként szolgálhatnak a demokratikus, aktív állampolgári szerep megformálásához. A tanárképzésbe kerülő fiatalok ugyanakkor maguk sem rendelkeznek az állampolgári neveléshez szükséges kompetenciákkal" - mondta Lannert Judit, az elemzést készítő Tárki-Tudok vezérigazgatója.
Az aktív és felelős állampolgárrá nevelésben arra kell törekedni, hogy az iskola demokratikus élettér legyen, ahol a diákok érdemben gyakorolhatják jogaikat és felelősségeiket. "A közösségépítés ideológiáktól független társadalmi érték. A közösség, ha nyitott, együttélésre nevel és felelőssé tesz" - hangsúlyozta Szelényi Zsuzsanna, az Aktív Állampolgárság Alapítvány kuratóriumának elnöke.
