Tetszett a cikk?

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője szerint "kelet felé lökné" Magyarországot a fideszes képviselők által javasolt médiairányítási rendszer elfogadása. Úgy véli, a változással mind a magántulajdonú műsorszolgáltatás, mind a közszolgálati média a kormánytöbbség hatalma alá kerülne.

Az MTI azután kérdezte Haraszti Miklóst, hogy Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője arra hívta fel a magyar kormányt: állítsa le a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag parlamenti elfogadásának folyamatát, s a törvényjavaslat módosítására irányuló, szakmai szervezetek bevonásával zajló nyilvános egyeztetést szorgalmazott.

Az EBESZ illetékesének közleménye szerint a javasolt törvények rendkívül aggasztók a magyarországi sajtószabadságra nézve, hatálybalépésük ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltató politikai döntéseknek lesz alárendelve. Dunja Mijatovic e véleményét Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében is megerősítette. A sajtószabadság-képviselő továbbá felajánlotta, hogy irodája részletes szakvéleményt készít a törvényjavaslatokról.

Haraszti Miklós szerint "csak egyetérteni lehet" Mijatovic azon megállapításával, hogy bármekkora parlamenti többsége van is egy politikai erőnek, nem használhatja a sajtószabadság korlátozására, a média alávetésére.
Hangsúlyozta, az 1989-es jogállami forradalom idején a politikai konszenzus kikényszerítése érdekében döntöttek a kétharmados törvényekről, a többi között azzal a céllal, hogy a média ne kerülhessen ismét a kormány uralma alá. Ha most a kormánytöbbség irányítása alá vonja a közszolgálati médiumokat és a médiahatóságot, ellenkezőjére fordítja a kétharmadosság rendszerváltáskor kialakult szándékát - jelentette ki.

A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán Haraszti Miklós elmondta: helyes, hogy a javaslat az eredeti tervvel ellentétben mégsem távolítaná el az alaptörvényből a véleményszabadságot. Súlyos és kártékony változtatásnak nevezte azonban, hogy a módosítás törölné az alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának feladatát.

Hozzátette, egy demokráciában az államnak kötelessége meggátolni, hogy a média csak egy hangon szólaljon meg. Példaként említette, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban is léteznek kereskedelmi médiumok, de azok a kormánytöbbség propagandagépezetének részei - ezért nemcsak a tulajdoni, hanem a tartalmi monopólium ellen is fel kell lépni.

Haraszti Miklós szerint mivel a tájékoztatási monopólium megakadályozása a továbbiakban nem lenne alkotmányos feladat, a kormányon és a médiahatóságon nem lehetne azt számon kérni az Alkotmánybíróság előtt.
Úgy véli, a kormánytöbbség "önmagának alkotmányoz", amikor "belecementezi" az alaptörvénybe, hogy az újonnan létrejövő médiatanács elnökét és tagjait, valamint a közszolgálati kuratórium egyes tagjait az Országgyűlés választja. Az EBESZ korábbi sajtószabadság-képviselője szerint ez önmagában is szokatlan, ráadásul a kilenc évre szóló kinevezésekkel a Fidesz arra törekszik, hogy majdnem egy évtizeden át meghatározza a frekvenciához jutást, a tulajdonosi kört és így a médiapiac egészét.

A szakértő arra is kitért, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumainak takarékossági célú összevonása támogatható volna, "ez azonban csupán ürügy arra, hogy a kormány uralma hajtsa alá a közszolgálati műsorszolgáltatás egészét". Erre utal, hogy a közmédiumokat irányító vezérigazgatók is a kormánytöbbség kinevezettjei lesznek - mondta Haraszti Miklós, hozzátéve, hogy így az ellenzék és a civil társadalom csupán "kuratóriumtöltelék" volna.

"Ez a struktúra és kinevezési gyakorlat Európában csak Kijevtől keletre, a volt szovjet tagköztársaságokban jellemző" - jelentette ki Haraszti Miklós. Szerinte a központosított médiairányítás elkerülhetetlen következménye, hogy Magyarországon, "akárcsak Oroszországban, a vélemények pluralizmusa legfeljebb a nyomtatott sajtóban és az interneten jelenhetne meg", a műsorszórás és a közszolgálati média pedig a kormány uralma alá kerülne.
Haraszti Miklós arra is felhívta a figyelmet: noha az EBESZ-nek nincs jogi hatalma, a tervezett médiacsomag olyannyira szembemegy az európai gyakorlattal, hogy a nemzetközi közvélemény aligha elégszik meg azzal az ellenérvvel, hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti többsége van, és így bármit megtehet. Véleménye szerint a helyes az volna, ha a kormánypárt visszavonná az előterjesztést, szakmai konzultációt indítana, és nemzetközi szervezetek véleményét is kikérné a médiareform előtt.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg önállók maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne.
A javaslat létrehozná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. Az utóbbi tagjait a parlamenti frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság jelölné, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes képviselőcsoportok mandátumainak számával arányos volna.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!