Elzárással büntetné a kormány a bizonyos szabálysértésen tetten ért elkövetőket és lehetőség nyílhat ilyen esetekben a gyorsított eljárás lefolytatására is. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a törvényjavaslat általános vitájának expozéjában kifejtette: a szabálysértések felderítése jelenleg a jegyző feladatköre, a módosítással azonban ez visszakerülne a rendőrséghez. Amennyiben gyorsított eljárásra kerül sor, úgy a szabálysértőt őrizetbe is vehetik. A javaslat szerint a magánlaksértést, feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételt, illetve a 20 ezer forintot meg nem haladó lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, hűtlen kezelést is elzárással, vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnék.

Harangozó Tamás (MSZP) felszólalásában azt mondta, az MSZP nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, mert nincs nyoma annak, hogy szakmai szervezetekkel egyeztettek volna, és kapkodva készítették elő a javaslatot. Kifejtette, hogy a céllal egyetértenek, és pozitívum, hogy a bajok valódi okaira koncentrálnak, de összecsapott, alig elfogadható törvényjavaslat lett a vége. Úgy vélte, nem oldja meg a problémát az, hogy több szabálysértést fenyeget elzárással, mert nincs elég nagy elrettentő ereje, viszont sok pénzbe kerül. Elmondása szerint a fiatalkorúak elzárása nem segíti őket a beilleszkedésben, mivel nekik az iskolában van a helyük.

A jobbikos Volner János a vitában azt mondta, hogy az első Orbán-kormány is felelős azért, hogy romlott a közbiztonság, mivel 2000-ban duplájára emelték a szabálysértési határértéket. Arra is kitért, hogy pártja a szabadságvesztésüket töltő elkövetőket kényszermunkával vezetné vissza a munka világába, illetve megháromszorozná az elzárás maximális időtartamát. A politikus kifogásolta, hogy a kormány kapkodva, salátatörvényekkel próbál megoldani komoly társadalmi problémákat.

Volner János számos frakciótársával együtt "lex gárdának" nevezte a javaslatot, amely elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná azt, aki feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt. Sneider Tamás azt kifogásolta, hogy az indítvány egy kalap alá veszi a fenyegetettségben élő embereket településükről kimentő gárdistákat és a bűnözőket.

Pörzse Sándor - aki több jobbikos politikussal együtt a Magyar Nemzeti Gárda zöld pólójában vett részt az ülésen - azt mondta: a kormány folytatja azt a gárda elleni hecckampányt, amelyet a szocialisták kezdtek el. Felszólalásában kifogásolta a Magyar Nemzeti Gárda vasárnapi rendezvényén történt rendőrségi fellépést, az előállításokat.

Dorosz Dávid (LMP) szerint a Fidesz politikai céljait szolgálja a törvényjavaslat, amellyel "kifognák a szelet" a Jobbik vitorlájából. Mint mondta, a javaslatnak több hibája van, közéjük sorolta a fiatalkorúak elzárásának lehetőségét. Szerinte érthetetlen, a kormány miért áll egy olyan javaslat mögé, amelyről már több országban bebizonyosodott, hogy nem működik.

Schiffer András frakcióvezető szerint a "három csapás" után a kormány a "két pofon" törvényt nyújtotta be. Hozzátette, ezzel egyrészt a Jobbik programját teljesítik, másrészt azonban a szabadságjogokon túllépve akarnak társadalmi szervezeteket korlátozni. Elmondta, olyan módosító indítványt fog előterjeszteni, amelyben javasolja: ne folytatódjon a Gyurcsány-kormány jogkorlátozó politikája, mert ezzel hiteltelenítik a liberális jogállamot.

A fideszes Kocsis Máté (Józsefváros polgármestere) szerint világos, hogy az elmúlt években romlott a közbiztonság, ezért a válaszlépéseket nem lehet tovább halogatni. Üdvözlendő a módosítás, mert a kis értékű lopások is rontják a biztonságérzetet, nemcsak a milliárdos sikkasztások - mondta, hozzátéve, hogy helyes lépés a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőivel szemben alkalmazandó elzárás.

Az elnöklő Latorcai János az általános vita során előbb figyelmeztette Novák Elődöt, majd megvonta a szót a jobbikos politikustól, aki - nem a tárgyalt törvényjavaslat vonatkozásában - fölvetette annak lehetőségét, hogy egy bizottsági vita jegyzőkönyvét meghamisították. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) botrányosnak nevezte a javaslatnak a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvételt szankcionáló passzusait, hozzátéve, hogy a gárdisták véleménynyilvánítási, gyülekezési szabadságukkal élve vonultak fel több vidéki településen, éppen a rend, a közbiztonság iránti vágyukat kifejezve. Felszólalásában a MSZP feloszlatásának lehetőségét is fölvetette, mondán, hogy a párt soraiban számos "politikusbűnöző" ül.

Vona Gábor a "gárdaparanoia" újabb jelének nevezte az indítványt, amely szerinte a Gyurcsány-kormány intézkedéseinek folytatása. A Jobbik frakcióvezetője párhuzamot vont a Fidesz által kezdeményezett polgári körök mozgalma és a Magyar Gárda között, mivel szavai szerint mindkettő a kétségbeesés időszakában, valódi társadalmi problémákra adott válaszul jött létre. Arra is kitért, hogy a Fidesz szavazóinak nagy része szimpatizál a gárda céljaival, a Magyar Gárda "zászlóanyai" tisztségét pedig Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő látja el. A felszólalások után, éjjel fél egykor Lezsák Sándor az általános vitát lezárta. A részletes vitára kedden este kerülhet sor.