Tucatnyi alkotmánysértő pontja van a nyáron módosított médiatörvénynek az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint, amely ezek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A civilszervezet hétfőn MTI-hez eljuttatott közleményének 11 pontja közül 6 az új hatóságok, szervek, részvénytársaságok vezetőinek kinevezésével és hatásköreivel kapcsolatos, a többi között pedig van amely érinti a Közszolgálati Kódexet, az üzemben tartási díjat, a közszolgálati média vagyona feletti tulajdonosi jogokat, valamint a médiahatósági döntések bírói felülvizsgálatának hiányát.

Az intézet Majtényi László elnök által jegyzett közleménye többek között olyan megfogalmazásokkal jellemzi az új szabályozást, hogy az "megerősíti a kormány (parlamenti kormánytöbbség) befolyását a műsortartalomra", "leplezetlen önkényeskedéshez és korrupcióhoz vezethet", továbbá a mindenkori kormánytöbbség "egyoldalúan befolyásolhatja" a közszolgálati médiát.

Előítéleten alapul az EBESZ állásfoglalása a médiatörvényről?

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének a médiacsomagról szóló szakvéleménye azon az előítéleten alapul, hogy a magyarországi médiaváltozások szűkítik a demokrácia kereteit, és nem veszik figyelembe a médiaszabályozás európai normáit - olvasható a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) által az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményben, amelyben kijelentik: az EBESZ-állásfoglalás durva beavatkozás a magyarországi médiaviszonyok alakításába.

A MEÚSZ az EBESZ-jelentés több pontját is kifogásolja. Az újságíró szervezet szerint a szakvélemény ellentmondásos, mert a médiahatóságok vezetőjét több más európai uniós országban is a miniszterelnök, illetve miniszter nevezik ki. "Franciaországban a közszolgálati televízió elnökét 2009 óta közvetlenül az államfő nevezi meg. Mégsem beszél senki - az EBESZ sem - a politikai befolyásolás veszélyéről" - mutat rá a dokumentum.

A MEÚSZ szerint az EBESZ újabb jelentése elfogult, mivel a médiaalkotmány részletes vitája csak az őszi ülésszakban kezdődik, továbbá figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a tervezet a hazai módosító indítványok hatására már számos pontján megváltozott. Példaként említi a közlemény a MEÚSZ több szövegmódosító javaslatát, amelyet a törvényalkotók figyelembe vettek.

"Az EBESZ elemzése a magyar jogrendszer ismeretének teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot" - folytatja a MEÚSZ közleménye, cáfolva, hogy a törvényjavaslat a nyomtatott és internetes sajtótermékeket soha nem látott szabályozás alá vetné. A magyar újságírói szervezet úgy látja, a tervezet csupán a korábbi sajtótörvényben is létező rendelkezéseket vette át, és a bírói gyakorlatnak megfelelően terjesztette ki azokat a hírportálokra.

A szervezet kiemeli, hogy az EBESZ által vizsgált három jogszabály még nem fedi le a teljes médiaszabályozást, hiszen ősszel még a parlament elé kerül az új médiatörvény-javaslat.

Mit kifogásolt az EBESZ?

Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője júniusban és szeptemberben is felemelte szavát a médiát érintő készülő magyar jogszabályokkal, illetve a rájuk épülő új médiarendszerrel kapcsolatban. Az EBESZ szakértője többek között azt kifogásolta, hogy a médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiapluralizmus elvét, a sajtószabadság EBESZ-szabványait, továbbá hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve, mivel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke az új jogszabály értelmében ugyanaz a személy lenne. Dunja Mijatovic kifogásolta mindezen túl a társadalmi vita elmaradását is.

A MEÚSZ hétfői közleménye kiadásával egy időben eljuttatja a médiacsomagról szóló részletes szakvéleményét az EBESZ-hez és több nemzetközi szervezethez - jelezték.