A miniszterelnök a Ház őszi ülésszakának első ülésnapján, hétfőn, napirend előtt azt mondta: a kormány nyári munkájának velejét az adta, hogy a rengeteg elfogadott törvényt - szám szerint ötvenötöt - útjára segítse, végrehajtsa. Nem csak a meghozott törvények száma, de azok súlya, jelentősége is fontos; ez az igazi siker: "nemcsak sok változást vittünk véghez, hanem olyan változásokat is", amely másoknak hosszú éveken keresztül nem sikerült - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, "évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpraállítását". A nyár végére most már jól látható, Magyarország ma már másképpen működik, mint korábban - tette hozzá Orbán Viktor.

Kétharmados forradalom

Elvégezzük azt a munkát, amit a "kétharmados forradalommal" a kormányra testáltak a választópolgárok - folytatta a kormányfő, felsorolva az utolsó parlamenti ülésnaptól számított 53 nap alatt történt legfontosabb intézkedéseket. Kitért arra, hogy augusztus elsejétől működni kezdett a Széchenyi forgóeszköz-hitel program, augusztus 12-től patikaalapítási stop lépett életbe, augusztus 16-án megszűnt a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, és augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény.  

Orbán Viktor a Parlamentben beszél, Kövér László házelnök a háttérben

Stiller Ákos

 
Mint mondta, szeptember elsejétől életbe lépett a termőföld védelmét célzó törvény és a kétmillió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában. Közölte: szeptember 30-ig a bankadó első felét be kell fizetniük az érintetteknek.

Most jön a java!

Orbán Viktor szerint Magyarország visszaszerezte a reményt, "de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni; most jön a java". Szerinte "az elmúlt 53 napban, mióta nem láttuk egymást, Magyarország nagyot lépett előre". "Sikeresen leraktuk az alapokat, ezzel Magyarország visszaszerezte a reményt, de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni. Most jön a java, most jön az igazán nagy vállalkozás. Az új alapokra támaszkodva fel kell emelnünk, és talpra kell állítanunk Magyarországot."

Stiller Ákos

A szociális rendszerrel kapcsolatban Orbán Viktor közölte, kilakoltatás nem lesz Magyarországon a moratórium lejárta után sem, a háztartások rezsiköltségét pedig kordában fogják tartani. Szólt arról is, fontos a nemzetközi piacok mozgásához történő alkalmazkodás, de az elmúlt száz napban szerinte bebizonyították, ez nem lehet elsődleges megoldás, és végképp nem lehet cél. 

Idén 3,8, jövőre 3 százalékos hiány

Orbán Viktor idénre 3,8, jövőre pedig 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt ígért. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az idén 3,8 százalékkal "nyújtózkodhatunk" tovább, mint a takarónk ér. A kormányfő jövőre sem "javasolt" 3 százalékosnál nagyobb nyújtózkodást. Orbán Viktor szerint erős magyar gazdaságot kell építeni, szakítani kell a húzd meg, ereszd meg politikájával, de mindezt úgy kell tenni, hogy látni lehet, a globális gazdaság 2012-ig minden bizonnyal "veszélyzónában" marad.

Úgy vélekedett, hogy "az emberi fajra jellemző bizakodáson és derűlátáson túl semmi ésszerű okunk" nincs azt hinni, hogy a világgazdaság kilábalt a válságból. Ellenkezőleg - fűzte hozzá -, akkor járunk el a józan ész szabályainak megfelelően, ha a visszaesés, újabb visszaesések lehetőségét sem zárjuk ki. Ennek tudatában kell a nemzeti valuták, köztük a forint árfolyam-ingadozására is számítani - szögezte le.

Magyarország visszafizeti az adósságait

Orbán Viktor nem támogatja azt a javaslatot, hogy Magyarország tagadja meg a korábban felvett hitelek visszafizetését. A miniszterelnök ezt már a többi párt reagálására adott válaszában hangsúlyozta: a kormány ilyen lépést nem fog kezdeményezi, ilyen irányú beadványt nem fog támogatni.

A kormányfő, a Jobbik elnökének szavaira reagálva kitért arra is, hogy nem lehet nem visszafizetni a korábban felvett adósságot. Mint mondta, Magyarország, ha nem fizetne, összességében rosszabbul járna, mintha megpróbálja különböző konstrukciókban könnyítve teljesíteni az előző kormány által előállított adósságteher visszafizetését. Leszögezte: a nemfizetés a létfenntartás szélén egyensúlyozó családok millióit tenné pillanatok alatt tönkre.

Az MSZP szerint rossz irányba mennek a dolgok. A Jobbik újratárgyalná az államadósságot, az LMP szerint a kormány politikája szegényellenes. Mesterházy Attila politikai kalandorkodásnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét, amely rossz irányba viszi az országot.

A szocialista frakcióvezető a miniszterelnök napirend előtti szavaira reagálva hétfőn a parlamentben úgy vélekedett: az Orbán Viktor által épített új rendszerre az országnak nincs szüksége, ez az irány rossz, amin változtatni kell. Álláspontja szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait.

Mesterházy Attila magyarázkodásnak tartja az Orbán Viktor által elmondottakat, és azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért nem azt csinálja, amit a választási kampányban ígért. Nem termelési értekezletet kell tartani az Országgyűlésben, hanem arról kell beszélni, hogy mit kíván tenni a kormány a hétköznapi problémák megoldása érdekében - szögezte le.

Mesterházy Attila beszél

Stiller Ákos

Mesterházy Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében. "Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi" - kérdezte az ellenzéki politikus. Álláspontja szerint Orbán Viktor kemény, határozott és kíméletlen, amikor a saját hatalmának a bebetonozásáért tesz, de amikor hétköznapi problémák megoldásáról van szó, akkor a Fidesz időt kér. Azt javasolta a kormányfőnek, hogy ezekben az ügyekben is legyen ugyanilyen konzekvens és határozott.

Az LMP véleménye

A hírek szerinti több ezer milliárd forintos forráskivonásról, az adózatlan jövedelem-kiáramlásról és a munkavállalói kiszolgáltatottságról is kérdezett a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány társadalompolitikája nem szegénység-, hanem szegényellenes.

A frakcióvezető beszéde elején leszögezte, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány azt feltételezi, a kétharmados többség korlátlan hatalomgyakorlással jár.

Schiffer András kijelentette, hogy a parlamentben sokan vannak, akik nemcsak a jelenlegi kabinet túlhatalmi törekvései ellen emeltek kifogást, de már az elmúlt nyolc évben is világosan jelezték, ha az akkori hatalom túlment a jogállami korlátokon. Meglátása szerint a jelenlegi kormány viszont ezeket a korlátokat kívánja odébb tolni. Megjegyezte, a jogállam becsületének visszaállítására irányuló törekvésekkel egyetértenek, de ezt úgy lehetne végrehajtani, ha nem meggyengítenék, hanem megerősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve a mindenkori hatalmi koncentrációt kiegyensúlyozó intézményeket.

Schiffer András feltette a kérdést, hogy pontosan mit jelent az a sajtóhírek szerint a Somogy megyei Kötcsén elhangzott, több ezer milliárd forint kivonásáról szóló kijelentés. Leszögezte, az LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. Szavai szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert.

Úgy összegezte mondandóját, hogy  kormány maga mögé állítja a sikereseket, a számukra kedvező adópolitikával a többieket pedig "a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák".

Jobbik: meg kell szüntetni az élősködést az országon

Meg kellene szüntetni az élősködést az országon - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője hétfőn a parlamentben, a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

Az ellenzéki képviselő szerint Magyarországon élősködik az "álláshalmozó politikai bűnözés", a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a "cigánybűnözés". Vona Gábor beszédében megemlítette a kormány azon intézkedését, amellyel bérplafont vezettek be a közszférában. A Jobbik szerint a "politikai álláshalmozók" számára is be kellene vezetni a bruttó bérplafont, ugyanis szavai szerint az Országgyűlésben sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint.

Szólt arról, hogy szeptemberben a képviselők csupán két napot dolgoznak, azért, mert - mint mondta - az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell. Vona Gábor pártja álláspontját hangsúlyozva elmondta: a devizahitelesek megmentésére a Jobbik azt javasolja, hogy forintosítsák a devizahiteleket, azon az árfolyamon, amin annak idején felvették.

A Jobbik elnöke az államadósság újratárgyalását is sürgette a miniszterelnök beszédére válaszul. Felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíj-pénztárak államosítására irányul, ami, mint mondta, az országot megmenthetné a megszorításoktól. Hangsúlyozta: ideje lenne Afganisztánból hazahívni a magyar katonákat. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély - vélekedett.

A KDNP reagálása

A kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását emelte ki többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője hétfőn a parlamentben.   

Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente 3000 milliárdos törlesztést eredményez - hívta fel a figyelmet.

Harrach Péter azt mondta, hogy az előző időszak vezetői nemcsak sajátjuknak tekintették az állami vagyont, de ami még ennél is rosszabb, haza is vitték azt. A kereszténydemokrata politikus az eltelt időszak szimbolikus kormányzati döntései közül kiemelte a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról hozott törvényeket.
 
"Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer" - fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva.    

Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? - tette fel a kérdést.

Orbán Viktor nem támogatja azt a javaslatot, hogy Magyarország tagadja meg a korábban felvett hitelek visszafizetését. A miniszterelnök hétfőn, a parlamentben napirend előtt elhangzottakra reagálva leszögezte: a kormány ilyen lépést nem fog kezdeményezi, ilyen irányú beadványt nem fog támogatni. Úgy vélekedett: az ország eladósítása a szocialisták bűne.

A kormányfő, a Jobbik elnökének szavaira reagálva kitért arra is, hogy nem lehet nem visszafizetni a korábban felvett adósságot. Mint mondta, Magyarország, ha nem fizetne, összességében rosszabbul járna, mintha megpróbálja különböző konstrukciókban könnyítve teljesíteni az előző kormány által előállított adósságteher visszafizetését. Leszögezte: a nemfizetés a létfenntartás szélén egyensúlyozó családok millióit tenné pillanatok alatt tönkre.

A szocialisták bűne

Kitért arra is, hogy Magyarországot az elmúlt nyolc évben a szocialisták eladósították, az ő bűnük miatt kell ezt most mindannyiunknak visszafizetnünk. Megismételte: 2011-ben 2800, 2012-ben 2500, 2013-ban pedig 3000 milliárd forintot kell az országnak visszafizetnie; ezt a pénzt a szocialisták előre kivonták a magyar gazdaságból.

Stiller Ákos

A magánnyugdíj-pénztári elszámolás költségvetési terhével kapcsolatban kiemelte: az elszámolás módja attól függ, októberben az EU-ban hogyan döntenek arról, miként kell nyilvántartani a magánnyugdíjrendszerből a költségvetésbe áttett pénzeket. Úgy fogalmazott: azt mindenki látja, hogy nem fog menni, miszerint 3-400 milliárd forintot "teszünk át egy fél állami" nyugdíjrendszerbe, közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt.

Brüsszelben azt az álláspontot fogom most is képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt jövőbeni felhalmozásnak tekinti, nem pedig a költségvetési hiányszámot növeli - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint ha ezt el tudjuk érni, akkor "nyugodtabban tudunk beszélni az egész nyugdíjrendszer jövőjéről".

A NATO-tagság olcsóbb és biztosabb

Magyarország afganisztáni szerepvállalásról szólva azt emelte ki: amíg van elegendő önkéntes, addig érdemes az ország biztonságáról szövetségi rendszeren belül gondolkozni. A NATO-tagság nagyobb, olcsóbb, biztosabb megoldást jelent az ország számára - közölte.

Nem hiszem, hogy Magyarországnak kifogást kellene emelnie olyan nemzetközi cégek jelenléte ellen, amelyek olyan termékeket állítani elő, amelyeket mi nem tudunk - fogalmazott, hozzátéve: a munkahelyteremtő, fejlett technológiát ide hozó cégeket bátorítani kell, és új megállapodást kell kötni a reálgazdasági hazai és külföldi befektetőkkel.

Orbán a "cigánybűnözés"-ről: tiltakozik ellene

Orbán Viktor a "cigánybűnözés" kifejezésével kapcsolatban - a mondandóját kifejezetten a Jobbiknak szánva - leszögezte: a kormány szerint nem kell eltagadni a valóságot, azt a politikának meg kell neveznie; de mivel embereket neveznek meg, a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.

"Elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások", de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált - fogalmazott.

Egy polgártársunkkal szemben sem lehet származása, életútja, szociális helyzete megnevezése miatt "méltánytalanságot" elkövetni - szögezte le. Az egyenes beszéd jogos igényéről szólva Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnök-frakcióvezetőjét "emlékeztette" arra, hogy a politikus abban a frakcióban ült, amelynek az volt a jelszava, hogy "hazudtunk éjjel, reggel, meg este". "Amikor őszinteséget vár tőlünk, akkor ennek tudatában legyen kedves mind a hangerőt, mind a mondandó élét megválasztani" - mondta.

Nem egy zenés szórakozóhely

Ez nem egy zenés szórakozóhely, ahol feladja a rendelést, mások meg teljesítik, ez egy félreértés - szólt ismét az MSZP-elnökhöz, arra reagálva, hogy Mesterházy Attila arról beszélt, a kormányfőnek mit kellene tennie.

Az örökölt helyzetről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett: az előző kormánypártok viselkedése kínos szituációra emlékezteti, hiszen "ég a ház, de ezt a házat önök gyújtották fel, zsarátnokot dobtak a zsindelyre, az országban sokmillió ember poroltó után kapkod, homokot keres, vizet húz és megpróbálja eloltani azt a tüzet, amit önök gyújtottak, önök pedig félreállnak és elegánsan azt mondják: nem így kell tüzet oltani".

"Sitt, urak, sitt" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: az építési törmeléket sittnek hívják és ha egy ország az építési törmelékre hasonlít, ami nem egy elrugaszkodott kép nyolc év kormányzása után, az feltárja a kormány előtt álló munka mélységét.

Az adórendszerről

Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetője mondandójára reagálva Orbán Viktor azt emelte ki: a kétharmados felhatalmazással forradalmi léptékű változásokra törekszik a kormánytöbbség. Az adórendszerről szólva kifejtette: a rossz, munka-, családellenes adórendszeren nyugvó gazdaságban felesleges járulékot csökkenteni, először az adórendszert kell rendbe tenni. Ha az adórendszert rendbe tették, akkor jön el az ideje a járulékcsökkentésnek - mondta.

2011-ben meg kell teremteni Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerét, mert anélkül nem tudunk felzárkózni a nálunk fejlettebb nyugat-európai országokhoz - közölte. Szerinte az adóversenyben legegyszerűbb, a munkát leginkább támogató adórendszerre van szükség.

Visszautasította azt az LMP-s kritikát, hogy a kormány szociálisan érzéketlen lenne. Több intézkedést is felsorolt, köztük a kilakoltatási moratórium, és a gázrátámogatás rendszerének meghosszabbítását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányt az egész világban azzal támadják: ahelyett, hogy "nyomorgatná az embereket és még egy bőrt húzna le róluk, bankadót vet ki". Itt ellentmondás feszül - rögzítette.

Az elszámoltatással kapcsolatban bejelentette: a kormány az összes tudomására jutott ügyben elindította az igazságszolgáltatási eljárásokat.