Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Miközben minden korábbinál nagyobb arányú választási győzelem kapujában látszik állni a Fidesz, sokan azt állítják, nem tudni valójában, mire készülnek Orbán Viktorék. Az Erős Magyarország című, 2007. decemberi keltezésű pártprogram valóban takarékosan bánik a konkrét ígéretekkel, s könynyen megeshet, hogy ugyanez lesz a helyzet Orbánék március 15-én bemutatni ígért választási agendájával is. A nyolc hosszú ellenzéki esztendő alatt benyújtott parlamenti törvény(módosító)javaslatok és a 2002–2010 közötti pártrendezvényeken elejtett egyes mondatok azonban elég sokat elárulnak a jobbközép erő stratégiai elképzeléseiről.
Alkotmányrevízió. Több ponton az 1989-es köztársasági alaptörvény megváltoztatására készül a Fidesz. Orbán Viktorék 386-ról 200 főre csökkentenék például a parlament létszámát. Megváltoztatnák a jelenlegi ideiglenes alkotmány bevezetőjét is, az új preambulum a nemzeti öntudatot, az önbecsülést és a belső kohéziót kívánná erősíteni.
Egy ilyen szándékkal megírt, az ezeréves „hősi küzdelmekről” és a többszöri „magyar újjászületésről” szóló tervezetet az Orbán-kormány már 1999 őszén elkészített, az akkori 259 szavas javaslat azonban megbukott az ellenzék ellenállásán. A konzervatív és a szociálliberális erők között a megegyezés akkor azért hiúsult meg, mert a szöveg rehabilitálni kívánta a Szent Korona 1949 előtti közjogi státusát. „A magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó, a hazánk mai címerét is ékesítő Szent Korona, amely a magyar államiság szimbóluma (...)” – konkrétan ez volt a balliberálisok által kifogásolt kitétel. Az MSZP és az SZDSZ úgy értékelte, hogy a jobboldal nem csupán történelmi rekvizitumként, hanem élő jelképként tekint az egykori Magyar Királyság legfőbb hatalmi jelvényére. A Szent Korona közjogi rehabilitálása a Fidesz kétharmados többsége esetén hamar bekövetkezhet. És akkor az új hatalom várhatóan át is számoztatja az 1949. évi XX. törvényt, amelynek numerikus jelzete kétségkívül kompromittálja a harmadik évtizedébe lépett harmadik köztársaságot.
Egy későbbi, nagyobb szabású alkotmányrevízió során – sajtóhírek szerint – az Alkotmánybíróság jövője is bizonytalanná válhat. A testület feladatkörét, mint hírlik – angolszász mintára – a Legfelsőbb Bíróság venné át, bár ez az elképzelés egyelőre csupán egy munkaanyagban szerepel. A közjogi alapszerkezet ennél mélyrehatóbb megváltoztatására Orbánék egyelőre nem készülnek. Soha nem csináltak azonban titkot abból, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működéséért például nem lelkesednek.
Erős állam. Gárdák, városőrségek, seriffek helyett az állam erőszak-monopóliumát kizárólag a rendőrség révén kívánná érvényre juttatni a Fidesz. Az „új rendőrség” 9685 körzeti megbízottat foglalkoztatna a jelenlegi 2600 helyett. Az országot 745 rendőrségi körzetre készülnek felosztani, ezek mindegyikében 13-13 egyenruhás – közülük 9 járőr és 4 járőr-gépkocsivezető – szolgálna. A cél az, hogy minden egyes településen mindennap ugyanazokkal az egyenruhásokkal találkozzanak az emberek. A polgári kormány elsősorban Észak-Magyarországon erősítené meg a rendőri jelenlétet. Miskolcot regionális rendőrségi központtá tenné, ahol állandó készenléti szolgálat is állomásozik.
A többszörös visszaeső bűnelkövetőkkel szemben életbe léptetnék a három csapás törvényt. Ennek alapján, aki harmadszor követ el személy elleni súlyos bűntettet, az a kiszabható büntetési tétel maximumának a kétszeresét kapná. Rablás esetén például 16, súlyos testi sértés esetén 6 évet. Amennyiben a megduplázott büntetés meghaladja a húsz évet, a bírónak tényleges életfogytiglant kell kiszabnia. „A nemzet önvédelmi tudatának fenntartása” érdekében Orbánék tartalékos védelmi erő életre hívását is tervezik. Az Erős Magyarország című program elfogadhatatlannak nevezi, hogy Európában arányaiban „nálunk kevesebbet csak Luxemburg és Izland fordít honvédelemre”.
Kormányzat és helyi hatalom. Egy új jobboldali kormány az előzetes ígéretek szerint takarékosabb üzemmódra állítaná át az államapparátust. A 66 fős Fővárosi Közgyűlés létszámát a felére, a megyeházak küldötteinek számát pedig 20-30 százalékkal csökkentené. Pest megyében például 80 helyett 55-en, Borsodban 59 helyett 50-en, Nógrádban, Csongrádban, Zalában 40 helyett 28-an ülnének ezentúl a közgyűlésben. Néhány nagy múltú történelmi városnak különleges címet készülnek adományozni Orbánék. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje a Financial Times-nak nyilatkozva kilátásba helyezte az állami bürokrácia olyan mértékű leépítését, ami a GDP 8 százalékáról 6 százalékra vinné le a működési költségeket. Ez 500 milliárd forint felszabaduló erőforrást jelentene. A megyékben működő 40 minisztériumi szervezetet egyetlen megyei hivatalban készülnek összevonni.
A tárcák számát az eddigi 12–15-ről – brit mintára – 7-8-ra csökkentenék – bevezetve a csúcsminisztériumi rendszert. A humán csúcsminisztériumon belül államtitkárok irányítanák például az oktatás- és az egészségügyet. A belbiztonsági csúcsminisztérium pedig nemcsak a rendőrséget irányítaná, hanem a büntetés-végrehajtást és a pénzügyőrök bűnügyi munkáját is. A jelenlegi összevont Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot szétszednék, a 2006-ban megszüntetett közigazgatási államtitkári funkciót viszont visszaállítanák.
Család-, népességpolitika. Orbánék a tradicionális családmodell megerősítésére készülnek a Fideszben. Hatalomra kerülésük esetén a Ptk. újra előírná a férjek és a feleségek számára a házastársi hűséget. Az egyházi házasságkötési ceremóniát egyenjogúsítanák a polgári esküvővel, vagyis ezentúl a hívő pároknak elég volna a templomban kimondani azt a bizonyos igent. Az azonos nemű bejegyzett élettársak egybekelésekor az állami anyakönyvvezetők a jövőben nem járhatnának már el a hagyományos esküvői ceremónia szerint. Az otthonteremtés támogatása érdekében a Fidesz a mostani 20 százalékról az EU által megengedett legalacsonyabb szintre, 5 százalékra csökkentené a szociális célú lakásépítés áfáját. A „katasztrofális demográfiai helyzet” javítására visszahoznák a gyerekek után járó adókedvezményeket, s növelnék a védő- és óvónők jövedelmét. A gyermekvállalás előtti akadályokat megszüntetendő visszaállítanák a gyes és a gyed korábbi szabályait.
Oktatás. Az iskolarendszert ugyancsak alaposan átrendezné a Fidesz. A közoktatásban húsz év után újra bevezetné a kötött tanterveket, az intézményeknek csak szűk terük maradna szabadon választható tananyagok beépítésére. A buktatás lehetőségének korábbi megszüntetését a pártban szakmai tévedésnek tartják, ezért – a második osztálytól – újra osztályismétlésre lehetne kötelezni a gyermekeket. A Fidesz visszahozná a pedagógusok minőségi értékelését is, ám ez nem jelentené a régi szakfelügyeleti rendszer újjászervezését. Az Erős Magyarország program határozottan kiáll minden egyes, még működő kistelepülési óvoda és iskolai alsó tagozat mellett, a fenntartásukat szinte alanyi jogon garantálnák a kisközségeknek. Egy Pokorni Zoltán által tavaly benyújtott törvénymódosító javaslat szerint ezentúl nem a felsőoktatási intézmények döntenének arról, milyen emelt szintű érettségit követelnek meg a felvételhez, hanem a kormány. A felsőoktatásban – a tanárképzést kivéve – meghagynák a bolognai rendszert, a pedagógusképzést viszont újra ötévessé tennék.
Határon túli magyarok. Választási győzelme esetén a Fidesz széles körben lehetővé tenné a kettős állampolgárság megszerzését. A múlt év őszén benyújtott, ezt kodifikálni szándékozó törvényjavaslat szerint egyéni kérelem alapján azoknak is lehetőséget adnának az állampolgárság elnyerésére, akik életvitelszerűen nem élnek Magyarországon. Két feltételnek azonban meg kell felelni: tudni kell magyarul, és egykor magyar állampolgárságú felmenőt kell „produkálni”.
Sport. A miniszterelnöki hatalom első számú várományosa nemzeti ügyként és stratégiai ágazatként kívánja kezelni a sportot. Orbán beállíttatna a közoktatási tanrendbe napi egy testnevelési órát, mert szerinte egészséges és életerős társadalom elképzelhetetlen élénk iskolai sportélet és a rá épülő versenysport nélkül. A Fidesz elnöke a sportköltségvetést a GDP 0,2 százalékáról 1 százalékra készül felemelni, többek közt a szerencsejáték-bevételek egy részének átcsoportosításával. A pártelnök szerint a cél az, hogy Magyarország – ahogy az 1960-as években – újra az első tíz helyezett közé kerüljön majd a nyári olimpiai játékok éremtáblázatán. A sportkultusz nevelési célokat is szolgálna. Orbán szerint a gyerekek a sport révén ismerhetik meg a győzelem és a siker ízét, a küzdelem, az akarás és az összefogás értelmét.
Elszámoltatás. Boszorkányüldözésre nem, elszámoltatásra annál inkább készül a Fidesz. A párt a 2006. őszi rendőri erőszak elkövetőit éppúgy felelősségre kívánja vonatni, mint a különféle korrupciós ügyek részeseit. A Fidesz jogi igazgatója, Balsai István volt igazságügy-miniszter szerint ugyancsak megvizsgálnák, hova lett a kormányzati negyedre kiadott 11 milliárd forint. A fiataldemokraták – akik nem felejtik el, hogy a Medgyessy-kabinet a jobboldal elszámoltatása címén összesen 140 vizsgálatot indított – büntetőjogi fellépésre készülnek az ország felelőtlen eladósítására, illetve a közérdekű gazdasági mutatók 2006 eleji eltitkolására hivatkozva is.
BABUS ENDRE
