A Fidesz szegedi és esztergomi szervezetének eddigi magatartását – nem kívánnak alpolgármesteri posztokat vállalni és törekednek a polgármesteri hatáskörök csökkentésére – elsősorban a hatalmi érdekeik motiválják, bár elméletileg elképzelhető az is, hogy a hatalomra került városvezetőéhez képest más programmal rendelkeznek – nyilatkozta a hvg.hu-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A politológus emlékeztetett arra, hogy a helyi fideszesek Szegeden a jobbikos és LMP-s önkormányzati képviselőkkel összefogva, Esztergomban pedig egyedül is többséget alkotnak a képviselő-testületekben.

„Az eddigi jelek arra utalnak, hogy megnehezítik majd a szegedi szocialista és a független esztergomi polgármester dolgát, hogy a maga hatáskörében tevékenyen eljárjon, és a választók által is érzékelhető sikereket érjen el. Ha ugyanis egy polgármesternek többsége van a helyi közgyűlésben, megszavaztathat olyan beruházásokat (panelprogram, főtér felújítása, iskolarekonstrukciók), amelyek pozitívan hatnak a helyi lakosság közérzetére, és növelhetik annak esélyét, hogy a legközelebbi választásokon újra megválasztják” – magyarázta Nagy Attila Tibor, megjegyezve ugyanakkor, hogy az elmúlt két önkormányzati választáson a városok polgármesterének a személyéről a szavazók egyre inkább pártszimpátiájuk alapján döntöttek. A politológus szerint Botka László szegedi polgármester elsősorban a látványos fejlődésnek köszönheti az országos trendekkel szembeni újraválasztását, s nem utolsó sorban annak is, hogy a helyi tévében a helyi fideszes politikusokkal folytatott közgyűlési vitákban meggyőzőbbnek bizonyult.

Betarthatnak a polgármestereknek

Csakhogy az új önkormányzati ciklusban a helyi Fidesz-szervezetek mindkét városban jó eséllyel blokkolhatják majd a polgármesterek munkáját – mutat rá a szakértő. „Bár a polgármestereknek a magyar jogrendszer elvileg számos feladatot és hatáskört biztosít, ezek nagy része nem túl látványos (egyedi hatósági ügyekben való részvétel). A választópolgárok számára jobban érzékelhető döntésekhez (pl. a már említett beruházások, vagy helyi, speciális, nyugdíjasokat érintő kedvezmények) ellenben már közgyűlési (képviselő-testületi) döntések kellenek, amelyek közül kiemelkedik a költségvetésről szóló határozat” – magyarázta Nagy Attila Tibor. Magyarul a jobboldali többség döntheti el még ezekben a városokban is, mire jut pénz és mire nem.

A testületi többségnek ezenkívül még számos módja van arra, hogy csaknem pokollá tegye a polgármester életét – figyelmeztet az elemző. „Olyan beruházásokhoz ad a testület pénzt, amelyet nem a polgármesterhez közel álló személyek vezényelnek le, nem szavazza meg az alpolgármester személyére tett polgármesteri javaslatokat, a helyi szervezeti és működési szabályzatban csökkentik a polgármester hatásköreit (pl. a korábbi helyi szabályzat rendelkezését, amely egy bizonyos összeghatár alatt megengedte a polgármesternek a döntést, eltörlik), befagyaszthatják a polgármester fizetését és költségtérítését, a polgármesteri hivatal működtetésben kulcsszerepet játszó jegyzővé a polgármester egyik ellenlábasát választják, fegyelmi eljárással felfüggesztik a tisztségéből” – sorolja a lehetőségeket Nagy Attila Tibor.

És ez még korántsem minden: a testület megalakulását követő hat hónap után a közgyűlés feloszlathatja önmagát, és ezzel új választásokat lehet kikényszeríteni. „Ez a jog azért nagyon kedvező a testületi többségnek, mert a feloszlással a polgármesteri pozíció is megszűnik, és ha a polgármester már eléggé lejáratta magát a szavazók szemében azzal, hogy nem tud önállóan komoly intézkedéseket meghozni, akkor a testületi többség számára szimpatikusabb politikus kerülhet a polgármesteri székbe” – mutat rá.

Balul is elsülhet

Ennek a hatalmi gondolkodásnak azonban kockázata is van: ha a testülettel szemben a választók többségének megnyerő és jól vitázni tudó polgármester áll, akkor a testületi többségre visszaüthet a magatartásuk, és a következő választás során komoly vereséget is elszenvedhetnek. Nagy Attila Tibor szerint különösen az esztergomi fideszes politikusokat fenyegetheti ez a veszély, ha túlságosan kitartanak a szavazók nagy része által elutasított Meggyes Tamás mellett.

Fontos ugyanakkor leszögezni azt is, hogy e hatalmi érdekek megjelenése korántsem csak a Fideszre jellemző – 1998-2002 között Budapest X. kerületben a fideszes György Istvánnal játszott macska-egér harcot a szocialista testületi többség, s a következő választásokon el is vesztette polgármesterségét – emlékeztetett a politológus.

Másodikként pedig ne zárjuk ki azt sem, hogy elsősorban a programok különbözősége miatt fordul szembe a testület a polgármesterrel, és nem hatalmi érdekek mozgatják őket. Csakhogy ez inkább a naivitás világába, nem a magyar politikai valóságba tartozik. Ez az opció azért sem túl életszerű, mert a helyi programok prioritásai mögött is sok esetben nyers hatalmi érdekek húzódnak meg. Ha például egy jelölt azt ígéri, hogy a helyi vállalkozókat kívánja előnyben részesíteni, akkor valószínű, hogy ő már előre tudja, hogy polgármesterként vagy önkormányzati képviselőként mely vállalkozóknak kíván például útépítési megbízást megszavaztatni.