Az NKH jogerősen elutasította az Alstom hazai szabványok alóli felmentésre vonatkozó kérelmét, és egyúttal megtagadta a Metropolis metrószerelvényekre kért típusengedély kiadását. Az indoklás szerint a jogszabálytól eltérő fékrendszer biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása nem történt meg. A francia cég ugyan vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét – ez a határozat bírósági megtámadását jelentené –, nem valószínű, hogy a jövőben Alstom-szerelvények szállítják az utasokat. Ezzel a 4-es metró kritikus helyzetbe került.

A BKV 2006 májusában kötött szerződést a francia céggel. Az Alstom 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvény szállítását vállalta az M2-es vonalra, további 15, egyenként négy kocsiból álló automata szerelvényét pedig az M4-es vonalra. A szerződések összértéke 247 millió euró, amelyből 215 millió a beszerzési ár, míg a különbözetet a karbantartás, illetve az opciós szerelvény ára teszi ki. Az új metrókocsikat 2008 májusára kellett volna legyártani, de az első szerelvény csak 2009 januárjában érkezett meg. A tesztelések során a BKV az NKH észrevételei alapján számos változtatási javaslattal állt elő, ám ezeket az Alstom a tetemes költségek miatt nem volt hajlandó saját költségén elvégezni.

A kérelmet alapvetően a cég saját tervezési filozófiája és gyakorlata szerint kialakított fékrendszer miatt utasította vissza az NKH (a szerelvény a légfék és az elektronikus fékek egyikének kiesése esetén megállíthatatlanná válik), de akadtak más gondok is. A szerződés felmondása mégsem egyszerű. A BKV tanulmánya szerint a teljesítés nélküli megszűnés a 2-es és a 4-es metró üzembe helyezésének jelentős időbeli csúszását, többletfizetési kötelezettségeket, az uniós finanszírozási szerződések feltételeinek megsértését és több évig tartó pereskedést vonhat maga után.

Az egyik, legrosszabbnak számító verzió szerint a BKV-nak ki kell fizetnie a teljes szállítási árat, sőt károkozás miatt még csaknem ugyanennyit. Új tender esetén legkorábban 63 hónap múlva közlekedhetnek új szerelvények az M2-es vonalon, míg az M4-es kocsikat legfeljebb 58 hónap múlva állíthatják sínre. Az a furcsa helyzet is előállhat, hogy az új pályázat alapján kiválasztott szállító is legyártja a kocsikat, miközben a bíróság esetleges kedvezőtlen döntése nyomán az Alstom-szerelvényeket is át kell venni. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az új tender kiírásához igazolni kellene a pénzügyi fedezetet, ami uniós források nélkül bajosan lehetséges. Ráadásul a jelenlegi engedélyezési patthelyzetet elkerülendő, EU-konformmá kellene tenni a hazai szabványokat. Ez viszont meglehetősen pikáns szituációt teremtene, hiszen az Alstom éppen arra hivatkozik, hogy az általa gyártott szerelvények megfelelnek valamennyi uniós előírásnak – csak a magyar szabványoknak nem. Szerintük a szabályokkal van baj, nem az ő kocsijaikkal.

Az NKH újabb elutasító határozata egyértelmű helyzetet teremtett. Az Alstomnak immáron esélye sincs a szállítói szerződésben foglaltak teljesítésére. Így a tulajdonos főváros nem tehet mást, minthogy a júniusi közgyűlési döntés értelmében írásban utasítja a BKV vezérigazgatóját a kontraktus felbontására. Ez hamarosan megtörténik – közölte lapunkkal György István, hozzátéve: a beruházás határidőre történő befejezése érdekében minél előbb új tendert írnak ki.