A többszáz fős hallgatóság előtt megtartott beszédében Molnár Csaba egyebek mellett azt mondta: az elmúlt években az MSZP-re számos címkét aggattak ellenfelei. „A Fidesz diktálta hamis valóságnak köszönhetően már mi is bizonytalankodni kezdtünk saját hitünkben”. Molnár szerint „ki kell kérni”, hogy az MSZP-t „jobbról, középről vagy balról” bárki stigmatizálja. Az egyik ilyen, általa említett stigma „a ’neoliberális’, ami leginkább ránk égett”.

Ezek után az ellenzéki politikus hosszan sorolta, hogy az MSZP politikája miért nem neoliberális: a 2002 és 2010 között regnált négy kormány alatt 39 ezerről 87 ezerre nőtt az átlagnyugdíj, 65 ezerről 140 ezerre az átlagkereset, megduplázódott a GYED, megtriplázódott a családi pótlék és a bölcsődei támogatás. Ugyanakkor kijelentette: a magyar szabadelvűség örököseinek tekintik magunkat Eötvöstől Göncz Árpádig, hisznek a liberális demokráciában, mindennél fontosabbnak tartják azt fantasztikus szabadságeszményt, ami magyar forradalmárok egész sora a vérével igazolt, de nem folytattak az elmúlt években neoliberális politikát. Beszéde vége felé azonban Molnár megjegyezte: „várjuk a liberálisok és a mérsékelt konzervatívok támogatását is”.

Az ellenzéki politikust arról kérdeztük, hogy nincs-e itt ellentmondás: a neoliberálisozást visszautasítják, de a liberálisok támogatását elfogadják? „Az elmúlt években a Fidesz politikájának az egyik leggusztustalanabb része volt, hogy a klasszikus szabadelvűséget és a klasszikus mérsékelt konzervativizmust megpróbálta tudatosan és csalárd módon összekeverni a neoliberális gazdaságpolitikával. A kettőnek egymáshoz semmi köze nincsen” – válaszolta kérdésünkre Molnár. A szocialista képviselő szerint „a szabadelvűség, a liberális gondolkodás nagyon távol áll a huszadik század utolsó évtizedében megalakult úgynevezett neoliberális gazdaságpolitikától”. Molnár úgy folytatta: a Fidesz csalárdsága, hogy a választók fejében összekeverte a liberalizmust a neoliberális gazdaságpolitikával”.

Tisza Kálmán, illetve a beszédében említett Eötvös József báró tehát jöhet, Friedman Milton nem jöhet? – kérdeztük a volt kancelláriaminisztert. „Eötvös biztos, hogy jöhet, Tisza Kálmánnal már problémáim lennének, elsősorban az államelvű gondolkodása miatt, a piac mindenhatóságát pedig el kell utasítani, mint ahogy mi azt el is utasítottuk” – mutatott Molnár ajtót a magyar származású Nobel-díjas tudósnak, a chilei csoda atyjának.

A Demokratikus Koalícióról Molnár úgy nyilatkozott: pártoló tagként az MSZP-n kívülről is lehet csatlakozni hozzá. A fiatal politikus abban bízik, hogy „a párton belüli rendszerváltás” következtében az MSZP olyan vonzó lesz, hogy a külsős pártoló tagok belépnek az MSZP-be és a platform teljes jogú tagjaivá válnak.

Gyurcsány Ferenc a beszédében teljesen kizárta az új párt megalakításának lehetőségét és az MSZP megújítása mellett érvelt. A kommunista utódpártiság terhétől megszabadulandó nem lenne érdemes egy új pártot alapítani? – érdeklődtünk Molnárnál. „Nem vagyunk kommunista utódpárt. A mi politikai elődünk Nagy Imre és nem Kádár János” – felelt a hvg.hu-nak a volt kancelláriaminiszter.

A Demokratikus Koalíció zászlóbontásán megjelent Bauer Tamás közgazda interjút adott a hvg.hu-nak. A volt SZDSZ-es képviselőt arról kérdeztük, hogy vállalna-e vezető szerepet – például elnökség tagságot vagy országgyűlési képviselőséget – a Gyurcsány Ferenc által fölvázoltaknak megfelelően átalakított Magyar Szocialista Pártban – amelynek nem tagja. „Egy olyan pártnak lehetek országgyűlési képviselője, amelyik az MSZP és az SZDSZ 2006-os koalíciós kormányprogramjában megjelölt irányt követi. Egy ilyen, a szabadságot, a gazdasági fölemelkedést és a nyugati típusú polgárosodást képviselő pártnak, amely azokat az eszméket képviseli, amelyeket az SZDSZ 1988-as megalakulása idején megfogalmazott, miért ne lehetnék adott esetben az országgyűlési képviselője?” – reagált egy kérdéssel Bauer, aki szerint a volt miniszterelnök által elmondottak „megegyeznek az 1988-as SZDSZ eszméivel” Úgy folytatta: Gyurcsány azzal a Fidesszel fordul szembe, amely feladata azokat az eszméket, amelyeket 1988-89-ben az SZDSZ „és mellesleg az akkori Fidesz” képviselt. A demokratáknak azt kell eldönteniük, hogy „ha a Fidesz a választási rendszer kilátásba helyezett átalakításával olyan helyzetet hoz létre, hogy csak egy vele szemben álló erős pártnak vagy pártszövetségnek lehet esélye labdába rúgni, akkor készek-e azt támogatni vagy tudomásul veszik, hogy a Fidesz ötven évig kormányozza Magyarországot”.

A hvg.hu azt vetette föl Bauernek, hogy augusztus végén egykori harcos-, képviselő- és ügyvivőtársa, Hack Péter megpendítette egy hasonló elveken alapuló párt eszméjét. A rendszerváltás szabadelvűjeként nem ott lenne inkább a helye? – kérdeztük. „Ez a párt egyelőre nem létezik. Meglátjuk, hogy ha létrejön, hogyan tud szerepet vállalni abban, hogy a Fidesz-Magyarországgal szemben újra az 1989-es elveken alapuló Magyarországot lehessen teremteni” – felelt a volt országgyűlési képviselő.

Portálunk azon fölvetésére, hogy az SZDSZ által aránylag következetesen vitt egyik fontos téma, a múltfeltárás és az iratnyilvánosság az MSZP-nek nem kifejezetten erőssége, Bauer Tamás úgy reagált: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormánya tette lehetővé a Kenedi-bizottság létrejöttét és az általuk jegyzett jelentést eredményező munkáját, de szerinte „ma nem ez Magyarország központi kérdése”.

Szegő Péter