A néhány hete megválasztott új kerületi vezető emlékeztetett arra, hogy még ellenzéki képviselőként áprilisban tett feljelentést a korábbi csepeli rendőrkapitány lakásbérleti és lakásvásárlási ügyében a XXI. kerületi rendőrkapitányságon.

Tudatta, hogy egy hónappal később a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte: csalás bűntette miatt megalapozottnak tartják a nyomozás elrendelését, ám összeférhetetlenség miatt átadták az ügyet a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek.

Németh Szilárd szeptember elején feljelentéskiegészítést tett a legfőbb ügyésznek címezve. Jelezte, az volt ezzel a szándéka, hogy Kovács Tamás "nézzen rá" az ügyre, mert úgy tűnt számára, mintha öt hónapja állna a nyomozás.

A legfőbb ügyész válaszában arról értesítette, hogy átadta az ügyet a Fővárosi Főügyészségnek, a Fővárosi Főügyészség pedig azt közölte, hogy továbbadta a BRFK gazdaságvédelmi főosztályára.

Németh Szilárd hangoztatta: bár az ügy már járt a legfőbb ügyésznél, a Fővárosi Főügyészségen, a Budapesti Nyomozó Ügyészségen és a BRFK-n, mégsem lehet tudni, hogy "mi zajlik", ezért szeretne tisztán látni az ügyben.

Közölte, a kerületi jegyző arról tájékoztatta, hogy május 20-án az ügyészség dokumentumokat kért be a lakásvásárlásról, ennek eleget is tettek, ám más nyomozati cselekményről nincs tudomásuk. Elmondta, polgármesterként már "sértettként" is joga van felvilágosítást kérni az ügyben, és élni is kíván a sértetti képviselőnek járó észrevételi jogával.

Nonszensznek mondta, hogy bár hat hónapja tart a nyomozás, őt mint feljelentőt csak arról értesítették, hogy "az aktát melyik asztalra tolták át". Elmondta azt is, hogy feljelentéskiegészítésében a csalás mellett közokirat-hamisítás, hivatallal való visszaélés, valamint hűtlen és hanyag kezelés címén is kérte a nyomozás elrendelését, továbbá másik hat lakásvásárlás megvizsgálását is.

Közölte, a bűncselekmények miatt az önkormányzatot mintegy 35 millió forintos vagyonvesztés érhette. Elmondta, a korábbi önkormányzati ciklusban alkalmazott módszer az volt, hogy bérlakásokat jogcím nélkül bérbe adtak, közpénzből, a számlák szerint "tokkal-vonóval" felújították, majd a bérlő hat hónap után a piaci ár alatt megvásárolhatta az ingatlant.