Az ügyvéd szerint ettől függetlenül a kormányhatározat nem jogszabály, vagyis a benne foglaltak a kormány tagjainak szóló útmutatások. Így a benne foglaltak nem a kívülállók által kötelezően betartandó normák. Ruttner György ügyvéd szerint a határozatot még részletesen meg kell ismernie, hogy végső véleményt nyilvánítson.

A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent és pénteken hatályba lépett kormányhatározatban - amely alapvetően a vörösiszap-katasztrófa utáni kárenyhítésről szól - károkozóként nevezik meg a sérült zagytározót működtető MAL Zrt.-t

Ruttner György szerint problémákat vethet fel, hogy a kormány foglal állást a felelősség kérdésében, ezekben a kérdésekben döntést az igazságügyi szerveknek, a bíróságnak kell hozniuk. Mint mondta, választópolgárként tiszteli a Magyar Köztársaság kormányát, de szerinte jogállamban ilyen kérdésekről nem a kormányok határoznak.

Az ügyvéd hozzátette, hogy a felelősség tisztázására készülő szakvélemények egyike sem végleges, előzetes szakértői vélemények vannak. Ezek alapján az altalaj törése okozta a katasztrófát. A talajtörés lehetőségét erősítette fel a kötelezően felépített résfal, illetve az ebben az évben leesett nagy mennyiségű csapadék.

Az állam előírásai a hibásak a katasztrófáért?

Az 1997-es privatizációs szerződésben a gyárat a zagytározóval együtt megvásárló cégnek az állam előírta, hogy milyen környezetvédelmi beruházásokat kell végrehajtania. Ezek egyike, hogy olyan résfalakat kell építeni, amelyek körbezárják a tározókat. Ezek a résfalak leérnek az első vízzáró rétegig, hogy ne engedjék ki a káros anyagokat. Azonban a tározó alatt így keletkezett kvázi mesterséges földalatti medence a beleeső nagy mennyiségű csapadék útját is elzárta. A résfal építését előírók vélhetően nem számoltak azzal, hogy az ide bekerülő nagy mennyiségű csapadék megváltoztatja az altalaj viselkedését.

A felelősség tehát az eddig ismert előzetes szakvélemények alapján többrétű: A tározót a '80-as évek közepén készítették, az állam tulajdonában lévő Magyar Alumíniumipari Tröszt megrendelésére. A terveket és a kivitelezést is állami cég hajtotta végre. Az építési és a használatbavételi engedélyeket is állami szervek adták ki.

Mikor a céget 1997-ben privatizálták, a vevő jóhiszeműen joggal hihette, hogy a tározókkal minden rendben van, hiszen minden engedéllyel rendelkezett a korábbi építtető. Ráadásul a mellékletekkel együtt több száz oldalas szerződésekben sehol nem tájékoztatták a vásárlót, hogy a X-es kazettának, vagy az alatta lévő talajnak bármilyen specialitása volna, amivel külön foglalkozni kellene. A résfal építését előírták, ezt a cég meg is építtette, mert kötelező volt. Vagyis a cég ez alapján jóhiszeműen vásárolta meg a rejtett hibával rendelkező tározót is - mondta az ügyvéd.

Az eljárásokban egyébként peren kívüli megegyezésekre törekszik a MAL, az állami szervekkel is. Várják a végleges szakvéleményeket, amelyek alapján végleges állásfoglalást lehet kialakítani az okokról, azok alapján pedig a felelősségről - tette hozzá az ügyvéd.