Tavaly áprilisban egy belvárosi szórakozóhely három alkalmazottját fogta el a rendőrség, miután a gyanú szerint fogva tartották és fenyegetésekkel kényszerítették pénzátadásra a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség két külföldi képviselőjét, akik a fogyasztásuk túlszámlázása miatt akartak reklamálni.

Míg 2008-ban hat, 2009-ben pedig négy eljárás indult éjszakai szórakozóhelyeken elkövetett emberrablás miatt Budapesten, addig 2010-ben eddig csak egyetlen büntetőeljárást kezdeményeztek túl magas számla fizetésére kényszerített külföldiek – közölte a hvg.hu-val Seres András őrnagy, a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának vezetője. Még augusztusban egy indiai és egy lengyel férfival fizettettek ki százezer forintot egy üdítőért és egy energiaitalért a VII. kerületi Jet Caffe & Night Clubban. Eredetileg 1200 euró lett volna a szabadságuk ára, de nem tudtak annyit felvenni az ATM-automatából. A rendőrség most jogsegély keretében igyekszik az időközben hazautazott külföldiek segítségét kérni az őket visszatartó alkalmazottak fényképről való felismerésében.

Azt, hogy idén eddig csupán egy ügy növelte a rendőrségi eljárások számát, az osztályvezető nemcsak annak tulajdonítja, hogy csökkent ezeknek a bűntetteknek a száma, hanem annak is, hogy a rendőrség „feketelistáján” szereplő bárokban és night clubokban havi, kéthavi rendszerességgel razziáznak. „Mindenkit, a vendégeket és az alkalmazottakat – a felszolgálókat, a biztonsági emberek és a lányokat – is igazoltatunk, és felírjuk a nevüket és adataikat.” Ennek azért van jelentősége, mert a túlszámlázásos, a személyi szabadságot korlátozó ügyekben többször szembesültek azzal, hogy mire a rendőrök kiértek, addigra a szórakozóhely egész személyzetét lecserélték, és nem találták azokat a dolgozókat, akik az emberrablást elkövették.

Nem klasszikus emberrablások

Ez ugyan nem a klasszikus értelemben vett emberrablás, de a törvény szövege alapján annak minősül, hiszen arról van szó, hogy valakit fogva tartanak, és az illető szabadon bocsátását feltételekhez kötik – hangsúlyozta Seres András. „A jogszabályok szerint négy bűncselekménytípus jöhet szóba: a személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az önbíráskodás és a zsarolás.” Bármelyik történik meg, alapvetően kisebb, két-, három- vagy négyfős külföldi férfitársaság a célpont. Amikor megérkeznek a helyre a későbbi áldozatok, a klubok által alkalmazott lányok rögtön odamennek a vendégekhez, és egymás után rendelik az italokat, persze a vendégek számlájára. Lehet, hogy csak szörpöt isznak, de a számlán már az itallapon feltüntetett borsos árakat jegyzik fel.

Az osztályvezető szerint a külföldiek két sörért talán még ki is fizetnék a kétszázezer forintot, de az ennél jóval nagyobb, két-hárommilliós összegeknél elszakad a cérna náluk, és ekkor kezdenek el vitatkozni. „A tettlegesség nem jellemző, és az sem, hogy rendőrt hívnának. Ha pedig megtennék, az egyenruhás is csak annyit látna, hogy a vendég ül az egyik asztalnál és iszogat” – tette hozzá az őrnagy. Persze, ha el akarna menni, akkor a biztonságiak visszatartanák őt addig, amíg nem fizet. Amennyiben szükséges, elkísérik az „áldozatokat” szép sorban, egyesével, egy bankjegykiadó automatához vagy a szállodába, hogy hozzájussanak a követelésükhöz. Volt olyan eset, hogy nem tudták a külföldiek a teljes összeget összeszedni, és akkor a szórakozóhely alkalmazottai megelégedtek a kevesebbel is. A lehúzásoknál jól jön nekik egyébként az, hogy a külföldi, aki persze ittas, nem tud mit kezdeni a helyzettel, a lehengerlő dumával, ráadásul fél, és nem tudja, hogy mi van.

Nem éri meg újranyitni

Nehézséget okoz a nyomozásban, mint például megtörtént, hogy a sértettek nem emlékeztek arra, hogy melyik szórakozóhelyen jártak, illetve az is, hogy napok telnek el, mire a nyomozás teljesen beindul, a külföldiek már nincsenek az országban és a bizonyítás nehézzé válik. „Ezért tértünk át a megelőzésre, és tartunk rendszeres ellenőrzéseket” – közölte Seres András. Emellett visszatartó erőt jelent ma már, hogy ha egy rendőrségi eljárás elindul, az sok kellemetlenséggel jár. A hatóság értesíti a jegyzőt, aki bezárathatja a szórakozóhelyet. Igaz, másik cég – a korábbi tulajdonosi körrel a háttérben – újra megnyitja a klubot, de hosszabb távon ez a „játék” nem éri meg. Felesleges is, mert a szórakozóhelyek működtetői már akkor is jól járnak, ha az itallapon feltüntetett áraikat fizettetik ki a vendégekkel.

Az emberrablást elkövető alkalmazottak egyébként nem számolnak azzal, hogy a rendőrség őket veszi elő, míg a főnökeiket, a klubok üzemeltetőit és tulajdonosait nem éri bántódás. Két évvel ezelőtt például két VII. kerületi bárban dolgozó férfi ellen emeltek vádat, miután két amerikai állampolgártól italszámlaként negyedmillió forintot követeltek, majd a nem fizető vendégeket egy órán át fogva tartották és bántalmazták. A külföldi vendégek csak úgy szabadultak meg fogva tartóiktól, hogy azok „elkísérték” őket egy közeli bankautomatához, és ott kifizettették a kért összeget.

A nem egyénileg, hanem szervezetten Magyarországra érkező külföldieknek – ha erre igényük van – az éjszakai szórakozóhelyek meglátogatásához is idegenvezetői segítség igénybevételét ajánlják a hazai beutaztató irodák, ez is garancia lehet arra, hogy a vendégek nem esnek túlszámlázás vagy emberrablás áldozatául – mondta a hvg.hu kérdésére Drégely Ágnes, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének képviselője, a TourEast Tour vezetője. Az irodák ezenkívül „pozitív listát” tartanak fenn azokról az éttermekről és night clubokról, ahová bizalommal tudják irányítani a hozzánk érkezőket, egyébként pedig előre figyelmeztetik az „ilyen típusú éjszakai kalandra vágyó” utazókat a lehetséges veszélyekre.