Vajon megvédi az Ab a magánnyugdíjpénztárakat?

„A Fidesz Nyugdíjas Tagozata üdvözli, hogy a kormány megmenti a nyugdíjakat, és megteremti a lehetőséget, hogy a magyar emberek biztonságba helyezzék nyugdíjcélú megtakarításaikat. A magyar nyugdíjasok régóta várták, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, mely nem a nyugdíjtőzsdéző spekuláns üzletemberek, hanem az idős emberek érdekeit képviseli” – reagált egy nem meglepő közleményben a szervezet egy nappal Matolcsy György bejelentése után. A nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben. Aki a (korábban kötelező) magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik.

MTI

Az MSZP népszavazást kezdeményezne és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulna, a Jobbik az államosítással egyetért, csupán a módja miatt aggódik kicsit, s az is lehet, hogy szintén az Ab-hez fordul, míg az LMP az „útszéli zsarolásként” aposztrofált elképzelés kapcsán jogorvoslati lehetőségként már nem az Ab-re, sokkal inkább az Európai Unióra számít.

Kérdés persze, hogy az Alkotmánybíróság mit kezd majd a magánnyugdíjpénztárakat érintő beadványokkal. Azokkal például, amelyekről a Stabilitás Pénztárszövetség beszélt szerdán, s amelyekben például a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik. Szerintük ezek sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Matolcsy-bejelentés nyomán megszövegezett törvény milyen ellenállásba ütközik majd. Ahogy azt sem tudjuk egyelőre, hogy a megnyirbált jogosítványokkal bíró Ab miként reagál majd rá.

Túry Gergely

Attól függ, hogy az Alkotmánybíróság hogyan értékeli az új helyzetét. Bár az Ab jogköre az erről szóló törvény- és alkotmánymódosítás eredményeképpen erősen szűkült, továbbra is joga van megítélni, hogy egy beadvány megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján vizsgálhatja azt – mondta lapunknak Hack Péter alkotmányjogász, akit arról faggattunk, az Ab megvédi-e a magánnyugdíjpénztárakat és tagjaikat.

A szakember azt mondja: ha a Költségvetési Tanáccsal szemben alkalmazott, a pénzügyi ellehetetlenítését célzó stratégiát nézzük, akkor erre az Ab is számíthat. „Amennyiben szembemegy a kormányakarattal, akkor a költségvetésének megnyirbálására is sor kerülhet” – tette hozzá. A retorziót abban a formában sem tartja elképzelhetetlennek az alkotmányjogász, hogy a kormány további jogkörszűkítés mellett dönt.

Az Alkotmánybíróság tehát vagy azt mondja, ezt a kérdést nem a jog körében kell vizsgálni, nem konfrontálódik, vagy pedig szembemegy a központi akarattal, ekkor azonban további gyengítését kockáztatja. Az erőszakos államosítás sérthet bizonyos alapjogokat, így alkotmányellenesnek minősítheti a majdan megszülető törvényt az Ab – fogalmaz Hack. „Újra lehet gondolni a nyugdíjrendszert, de biztosítani kell a döntési szabadságot, nem lehet 'pénzt vagy életet' típusú kérdéseket feltenni. A kérdés az, hogy az Alkotmánybíróság meg akarja-e védeni az embereket az önkénytől ” – mondta.

Bánkuti András

A lehetséges forgatókönyvet illetően Hack úgy véli, 50-50 százalék van arra, hogy az Ab meghátrál vagy felveszi a kesztyűt a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. A jogász szakma egyértelműen azt várja az Ab-től, hogy lépjen, de a testület rövid távú stratégiája a konfliktuskerülés is lehet – sommáz az alkotmányjogász.

Arra a felvetésre, miszerint megtörténhet-e, hogy a jogosultságot keletkeztető járulékot adóvá alakítja a kormány, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagokkal szemben ne keletkezzen kötelezettsége a 24 százalék befizetése után (az adók ugyanis nem keletkeztetnek jogosultságot, az államnak nem kell kötelezettséget vállalnia utánuk, míg a járulékok esetében igen), azt mondja: ha ez megtörténne, azzal elmosnák a nyugdíj és az adók közötti határt, gyakorlatilag megszüntetnék a nyugdíjrendszert.

Szentpéteri Nagy Richard véleménye szerint az Alkotmánybíróság konfrontálódni fog. „A jogkörszűkítését érintő törvénymódosítás után lett volna arra lehetősége a testületnek arra, hogy lemondjon, ha eszköztelennek érzi magát, de ez nem történt meg, így véleményem szerint felveszik a kesztyűt” – magyarázta a jogász-politilógus, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Az Ab-vel harcolni nagyon nehéz, főként egy ennyire erős, húsz éves intézménnyel – véli. A kérdésre, hogy ha az Ab jogkörének további szűkítését elképzelhetőnek tartja, ha a testület a kormánynak nem tetsző döntést hozna a magánnyugdíjpénztárakat érintő kérdésben, azt mondta: bármit elképzelhetőnek tart. Szerinte a felvázolt koncepció – bár valószínűleg nem ebben a formában valósul meg – biztosan érinti például az alkotmányban alapjogként szereplő tulajdonjog problémáját. „Ugyanakkor az Ab megteheti – még ha döntése nyomán nem is semmisítenek meg törvényeket –, hogy kialakít és kinyilvánít egy normahierarchiát, ami fontos iránymutatás. Bármennyire csökkentik is a hatáskörét, erős marad” – fogalmaz Szentpéteri Nagy Richard.

A közvéleménykutatások eredménye szerint a kormány továbbra is népszerű és nagy támogatottságot élvez. A kérdésre, hogy a kormánnyal szembe menő Ab kivívhatja-e az emberek ellenszenvét, a politikai szimpátia vagy a tulajdonhoz való jog lehet-e az erősebb, azt mondta: rövid távon talán az előbbi, de hosszú távon mindenképp az Ab támogatása „nyerne”.