A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását 261 igen és 103 nem szavazattal. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott. A módosítások a kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, a Ház a törvényjavaslatok sürgős kihirdetését kérte. 

A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. Ezzel megegyezően módosította a kormánytöbbség az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely továbbá kimondja, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Az alaptörvény ezt megelőzően nem tartalmazott az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó utalást. A testület hatáskörének szűkítését Lázár János azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A Fidesz frakcióvezetője még aznap indítványozta az alkotmány módosítását annak érdekében, hogy az Ab ne vizsgálhassa felül azon törvények tartalmát, amelyek országos népszavazással nem változtathatók meg. Közéjük tartoznak a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló jogszabályok; a sort Lázár János a járulékokról szóló törvényekkel egészítette volna ki.

Az alkotmánymódosító javaslat szövege először azután változott, hogy Lázár János - mint elmondta - "mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, megfontolva az érdekképviseletek észrevételeit" megkérte a szakbizottságokat, hogy módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését. A frakcióvezető azt kezdeményezte: mégse kössék össze az Ab hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, illetve arra kérte az alkotmányügyi bizottságot, nyújtson be módosító indítványt, amely egyes alapjogok sérelme esetén lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse a költségvetéssel, a büdzsé végrehajtásával, az adókkal, illetékekkel és járulékokkal összefüggő jogszabályokat, a felülvizsgálatot (az eljárás megindítását) pedig egyáltalán nem korlátozza. 

Kedd reggel azonban Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel a politikus az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását úgy változtatta meg, hogy egy új passzussal azt is kimondta: az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. 

(A javaslat múlt heti, a módosító indítványokkal elfogadott formájában az említett törvényeknek csak a megsemmisítését zárta volna ki az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok megsértése esetén.) 

A módosítások megváltoztatják az alaptörvény azon, a 98 százalékos különadót megalapozó passzusát is, amelyet a kormány javaslatára júliusban illesztettek az alkotmányba. Ez kimondta, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg. Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai módosultak, és a különadót nemcsak az idei év elejéig, hanem öt évre visszamenőleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni. Az új normaszöveg már nem utal arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondja viszont - az öt évre visszamenőleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.