Februárról márciusra jelentős változások következtek be a pártok erőviszonyaiban.
A HVG számára jó egy hónappal az országgyűlési választások első fordulója előtt, március 5-e és 9-e között, 1200 fő személyes megkérdezésével készített legfrissebb Medián-felmérés szerint az éllovas Fidesz– KDNP-lista támogatottsága csökkent, és ezzel két és fél év óta először 60 százalék alá esett az ellenzéki pártszövetségre jutó szavazatok aránya (a választani tudó „biztos” szavazók körében). A második helyért folytatódik az MSZP és a Jobbik versenyfutása, mégpedig úgy, hogy mindkét párt szavazótábora növekedett. Az MDF és az LMP továbbra sem jutott túl az 1-2 százalékos szinten, igaz, náluk egyelőre az a fő kérdés, hogy hány helyen tudnak területi listát állítani. Mihelyst ez – ezen a hétvégén – eldől, nagyobb megbízhatósággal lehet előrejelzést készíteni az esélyeikről.
Mindent egybevetve egyelőre az áprilisi választás egyetlen nagy kérdésére sincs válasz: nem biztos, hogy meglesz a Fidesz kétharmada, nem lehet tudni, melyik párt lesz a második, és bizonytalan az is, hogy hány párt jut be a következő Országgyűlésbe; egyelőre három alakulat mandátumszerzése biztos.
A mérsékelten kiélezett választási kampány eddig nem igazán mozgósította a szavazópolgárokat. Februárban és márciusban egyformán az 53 százalékuk mondta, hogy biztosan az urnákhoz járul április 11-én, miközben négy éve ugyanebben az időszakban 52-ről 59 százalékra nőtt a magukat biztos szavazóknak mondók aránya.
Az átlag persze elfedi az egyes szavazótáborok eltérő aktivitását. Változatlanul a Jobbik szimpatizánsai a leginkább elkötelezettek, és a párt még az elmúlt egy hónapban is tudott mozgósítani (híveinek februárban 76, március közepén 79 százaléka „biztos” szavazó). A Fidesz-közönség mobilizáltsága ez idő alatt valamelyest visszaesett (67-ről 64 százalékra), az MSZP-seké viszont erősödött (63-ról 67 százalékra). Ha feltételezzük, hogy az a 22 százaléknyi választásra jogosult is elmenne szavazni, aki ezt ma még nem tartja biztosnak, csak valószínűnek, az valamelyest a Fidesz helyzetén javítana (3 százalékponttal), a Jobbik helyzetén rontana (2 százalékponttal), az MSZP helyzetén pedig nem változtatna.
Ha azok politikai irányultságát vesszük nagyító alá, akik el akarnak menni, de még nem tudják (vagy nem akarják) megmondani, melyik pártra szavaznának, szinte csak tizedszázalékokkal változik az eredmény, tehát a „bizonytalanok” aligha idézhetnek elő fordulatot a választási eredményekben.
HANN ENDRE
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
