Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Az egyéni képviselői indítványként benyújtott médiatörvény-javaslat a korábbi esetekhez hasonlóan ismételten megkerüli az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésére és a társadalmi egyeztetésre vonatkozó törvényi kötelezettségeket - írja állásfoglalásában a Társaság a Szabadságjogokért, amely felhívja a törvényjavaslat benyújtóinak figyelmét, hogy a javaslat több ponton alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságot.
Az, hogy minden médiatartalomra azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel - írják a jogvédők, emlékeztetve arra, hogy Európa - a Fidesz által benyújtott javaslattal szemben - a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik. A törvényjavaslat a nyomtatott és az internetes sajtó működését korlátozza: olyan tartalmi és eljárási kritériumokat vezetne be, amely jelentős visszalépés az eddig sajtószabadság szinthez képest - figyelmeztet a szervezet.
A TASZ felhívja a figyelmet arra, teljes mértékben indokolatlan a tervezet azon része, amely szerint a Médiatanács hatósági felügyeletet gyakorol az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok felett, ehelyett azt javasolják, hogy a sajtó az országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein jelen lehessen és ott kép- és hangfelvételt készíthessen, így biztosítva az állampolgárok alapvető jogát az informálódásra.
Indokolatlannak és a sajtószabadságot súlyosan korlátozónak tartja a TASZ azt a javaslatot, amely rendkívüli állapot esetén gyakorlatilag teljhatalmat adna a kormánynak arra, hogy bizonyos közleményekkel feltöltse a médiumokat, más műsorszámokat pedig letiltson. Önmagában a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése nem eredményezheti az alapjogkorlátozás jogállami korlátainak teljes megszűnését - írják a jogvédők.
A TASZ szerint forgalmi zavarok is vannak a tervezetben. Egy ponton például megtiltanák a "nemzeti jelkép méltóságát" sértő tartalmakat, ám - így a szervezet - a jelképeknek nincs méltóságuk. Másutt arra világít rá a TASZ, hogy a rasszista és diszkriminatív tartalmak tiltása esetében éppen az érintett csoportokat sértheti a törvényben használt terminológia.
Teljes mértékben indokolatlan, hogy a hatóságnál be kell jelenteni valamennyi lekérhető szolgáltatást és sajtóterméket, ide értve a nyomtatott és az online sajtót is - bírálja a tervezetet a TASZ, amelynek értelmezése szerint a profitorientált blogok is a regisztrálandó kategóriába tartoznának, ehelyett önkéntes bejelentést javasolnak. Emellett az növeli a jogbizonytalanságot, hogy a lineáris szolgáltatások esetében a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül kell közölje a Hivatal a médiaszolgáltatás díj mértékét, ahelyett, hogy a díj ismeretében dönthetne a lineáris szolgáltató a nyilvántartásba vétel kezdeményezéséről. A TASZ azt javasolja, hogy a nyilvántartásba vételért ne kelljen díjat fizetni.
Indokolatlan az is, írják az állásfoglalásban, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára a Nemzeti hírügynökség kizárólagos joggal hírműsorokat gyártson, miképpen az a törvénytervezetben szerepel. A Médiatanács hatáskörének szűkítését is javasolja a TASZ, a jogszabálytervezet szerint ugyanis a sajtótörvény bármely részletszabályának megsértése esetén a Médiatanács jogosult eljárni, így többek közt a közerkölcs megsértése, a személyhez fűződő jogok sérelme esetén, akár konkrét panaszos nélkül, egyház vagy vallási csoport burkolt megsértése esetén eljárhat, az újságírót forrása kiadására kötelezheti. Nem indokolt, hogy a Médiatanács a személyhez fűződő jogok absztrakt sérelme esetén eljárhasson, ahogyan az sem, hogy forrás kiadására kötelezhesse az újságírót vagy az egyéb üzleti titkokat ismerhessen meg - írják.
A TASZ azt is javasolja, hogy töröljék a tervezet azon részét, amely szerint ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő
bírsággal sújthatná a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten. A TASZ szerint ugyanis indokolatlan, hogy a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét külön bírsággal sújthassák.
Jogállamban sajtótermékek és internetes oldalak felfüggesztése, hatósági szerződések egyoldalú megszüntetése nyilvántartásból való törléssel elképzelhetetlen - hívja fel a figyelmet a TASZ a törvénytervezetben foglalt szankciórendszer hibáira. A tervek szerint ugyanis a jogsértő tartalom közzétevőjére 5-25 millió forintos bírság várhat, s végeredményben egyenesen betilthatja azt. egyébként a bírság összegei nincsenek összhangban a piaci viszonyokkal - írják. Azt javasolják a törvényalkotóknak, hogy a Médiatanács a nyomtatott és internetes sajtótermékekre semmiféle szankciót ne szabhasson ki. Sem pénzbírságot, s a nyilvántartásból való törlést kizárólag bíróság rendelhesse el.
Ellentétes az uniós joggal a jogszabálytervezet azon passzusa is, amely a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezné a műsorszolgáltatót és a közvetítő szolgáltatót is. A TASZ szerint az internetes sajtótermék felfüggesztésének lehetősége súlyosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogát.
